Egy nagy darab nemzeti történelem a Nyírség. Itt pusztult el a legtöbb régi uraság, itt váltotta fel a régi helyét a legjobb, legmagyarabb, legderekabb új birtokos osztály, itt nem vágatta ki a kőrisfát az új gazda, mert a régi szeretett alatta üldögélni, a komondorok szinte érthető magyar nyelven ugatják a holdat, és a keréknyomban ugyanaz a magyar nap ragyog, mint a Tisza vizében. Mintha a levegőnek, a homoknak, a szélnek, a víznek, a legelőnek volna itt olyan varázsa, hogy vadmagyarrá lesz az is, akinek az apja még nem tudott magyarul.
(Krúdy Gyula – Nyírség 1916. )
A Rákóczi-szabadságharcot követően Nyíregyháza városának népessége megcsappant, így a város akkori birtokosa, Gróf Károlyi Ferenc 1753. május 16-án a szlovák letelepedőket hívott a földterületeire. Szlovák mezővárossá vált ekkoriban Nyíregyháza. Ők tirpákoknak vallották magukat. Kevesen tudják talán, hogy a szó eredeti jelentése szorgos, dolgos. A magyarországi szlovákokon belül külön nem elismert, de megkülönböztett csoport a tirpákok. Ők a XVIII. század közepétől kezdve települtek át az akkori Magyarország határain belül Nyíregyháza környékére.
Nyíregyháza:
Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár Bereg megye székhelye, Magyarország hetedik legnagyobb városa.
A XVIII. Sz. közepén az egyik földesúr gróf Károlyi Ferenc kezdte meg az elnéptelenedett terület benépesítését. Evangélikus vallású szlovák származású családokat telepített be főként Békés megyéből. Lakóházakat engedett át, és a határban nagy területek biztosították a gazdálkodás lehetőségét. Előbb csak a gazdálkodáshoz szükséges épületek jelentek meg, majd a gazdálkodók ki is költöztek a tanyára, a városba, Nyíregyházára csak munkák befejeztével .- télre – mentek be. Még később, az idősebbek laktak a városban a fiatalabbak a tanyán gazdálkodtak. Az Alföldi tanyavilághoz képest itt az épületek egy csoportban, egymás mellett, meghatározott rendben épültek a tanyák, ezekhez belső telek is tartozott. A Bokor tanyának külön iskolája is volt.
Bokortanya
Eredetileg kisebb falu-szerű tanya csoportok, amikben eredetileg rokonsági, vagy egymáshoz közel álló családok laktak. A gazdáknak a városban laktak, de a mezőgazdasági munka során eleinte csak gazdasági épületeket építettek, majd gyakorlattá vált, hogy a fialatok kint éltek a tanyákon, az idősebb szüleik a kényelmesebb városban. Mára ezeket a bokortanyákat felújítják és a tanyasi túrizmus keretében szívesen látják azokat akit szeretnék megismerni ezt az életet.
Sóstógyógyfürdő
Sóstó a számos közeli látnivaló mellett a gyógyvizéről híres. Nevét a sós vízű szikes tóról kapta, amelynek egyik felében csónakázni lehet a másik fele nyáron strandként működik. A tó 9,5 hektár vízfelülettel rendelkezik, vízének már Mátyás idején is gyógyerőt tulajdonítottak. A tó a gyógyhatás és a Sóstót körülölelő erdő biztosította tiszta levegő miatt már a múlt században is kedvelt célpont volt a pihenni vágyóknak. Nincs ez így ma sem, hiszen a környék és a frissen felújított Aquarius Thermál és Élményfűrdő az év minden évszakában remek kikapcsolódást nyújt.
A Nyíregyházi Állatpark Sóstó üdülő övezetében a tölgy erdő mélyén található a várostól néhány klométerre. A méltán Európai hírű állatpark kialakításakor az állatok szinte természetes háborítatlan kialakítása volt a fő szempont. Több ezer lakója, és 30 hektárnyi területe akár több napra is biztosít programot az ide látogatóknak.
Előpatak: Zsindelyes tanya
Nyíregyházától alig hat kilométerre van a Zsindelyes pálinka hazája. A családi vállalkozásból 1984-ben indult hódító útjára az itteni pálinkafőzde, amely termékével mára számos elismerő oklevelet szerzet, ma már napi 14 ezer tonna gyümölcs feldolgozására alkalmas. Magyarországon egyedül ezen a környéken terem az újfehértói fürtös meggy, ami kitűnő alapanyaggal szolgál. A választék bővítésére már kapható a Zsolnay porcelánba töltött mézes ágyas pálinka, de csokoládéba töltve is kitűnő, sőt az európai baristák versenyén is előkelő helyezést ért el az itteni pálinkával ízesített kávé.
Baktalórántháza:
A város legjelentősebb látnivalója a XIII. századi, román stílusban épült, majd gótikus stílusban átépített, mintás falazású római katolikus templom. A szentélyben XV. századi falképtöredékek láthatók. A toronyban egy országosan is egyedülálló, 1595-ös évszámú harang függ, amelyet Tatay István, az ecsedi Báthory István titkára öntetett. Utunkat a Nyíregyházi Tourinform szervezte a pihenést a Hotel Fenyves biztosította.
