Tudástőke Magyarországon

Lifelong Learning Magyarország Alapítvány konferencia 2010. március 25.
A 2006-ban alapított Alapítvány célja – ahogyan a nevében is szerepel - az egész életen át tartó tanulás ügyének szolgálata: a magyar lakosság felkészítésének segítése a tudásalapú társadalom kihívásaira, hiszen az információ olyan áradata vesz körül minket, amelynek feldolgozása egyre több energiát és előzetes felkészültséget igényel. A fiatalon, az iskolaévek alatt megszerzett tudás már nem mutatkozik elegendőnek egész élünk során feladataink ellátásához. A technológiai fejlődés egyre gyorsabb, ezért mindig frissítenünk kell ismereteinket.

A 2010. március 25-én rendezett konferencián ismertették a munkahely teremtő és megtartó képzések ismertségéről készült felmérést. Ez a keveset kutatott téma, azért is fontos számunkra, mert ismernünk kell a lehetőségeinket ahhoz, hogy meg tudjunk felelni a napi kihívásoknak.

A munkahelymegtartó és munkahelyteremtő támogatások elégedettség-felmérésének eredményeiről elsőként Szalai Piroska, a Lifelong Learning Magyarország Alapítvány szakmai vezetője számolt be a Tudástőke 2010. című konferencián. A kutatásból, melyet 136 magyar cég- és HR-vezető töltött ki a www.e-benchmark.hu közreműködésével, kiderült, hogy az említett támogatások népszerűsítési kampánya sikeresnek mondható, a hazai vállalkozások döntéshozóinak csupán egytizede nem hallott még soha ezekről a támogatásokról.

A legismertebb támogatás az Országos Foglalkoztatási Alapítvány (OFA) „Megőrzés” című pályázata, melynek célja a munkavállalók munkahelymegőrző képességének javítása képzéseken, illetve bértámogatási konstrukciókon keresztül. Ugyanerre a pályázatra pályáztak a legtöbben (39%) – a TÁMOP (illetve korábban a HEFOP) által indított munkahelyi képzések támogatásának elnyerésével már csak feleennyien próbálkoztak meg (17%). Viszonylag népszerűnek (10%) bizonyult még a Start Program, mely a munkaadókat kívánja ösztönözni a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek (pl. pályakezdők, GYES-ről visszatérők, 50 év felettiek) alkalmazására, s csupán néhányan említették a GOP (korábban GVOP) beruházási projektekhez kapcsolódó képzések támogatását, illetve az OFA „Plusz 1 fő”, „Új kilátások” és „Munkába” c. támogatásait.

A nyertes pályázatok közül a teljes egészében, vagy részben megvalósítottak aránya a Lifelong Learning Magyarország Alapítvány kutatása alapján nem mutat kedvező képet. A válaszadók 21 %-a nyert ugyan Megőrzés pályázaton, azonban csupán 10%-uk az, aki meg is valósította a projektet. A TÁMOP/HEFOP munkahelyi képzések támogatása esetében ez az arány szintén hasonlóan alakul: 11% nyert és 6% valósult meg. Ezzel összhangban a két pályázattal közepes mértékben voltak elégedettek a pályázók.

Az alábbiakban a kutatás általunk legizgalmasabbnak tartott eredményei, tanulságai olvashatók.

A válság hatásai közül a válaszadók 3/4-e érzékelte a forgalomcsökkenést, fele a költségek növekedését, 46%-a a beruházás-csökkenést, 40% a létszámcsökkenést és a hitelhez jutás esélyeinek csökkenését.

A legismertebb programok a „Megőrzés” és a „TÁMOP / HEFOP” a spontán említések szerint is.

A válaszadóknak 80%-a mondja magáról, hogy követi a pályázati kiírásokat, legtöbben a Regionális Munkaügyi Központok, kevesebben az OFA és csak 3. helyen az NFÜ kiírásait követik.

A programokban az értékes szakmai tapasztalattal rendelkező szellemi és fizikai beosztott munkavállalók megtartásának lehetőséget látták a vállalatok.

Az ideális támogatási időszak a válaszadók szerint 6 és 12 hónap közötti. A támogatás mértéke eléri a vállalkozás bér- és járulékköltségeinek felét és az 1-3 éves munkaviszonnyal rendelkezők megtartását preferálják legtöbben.

A válaszadóknak 2/3-a csak bér- és járuléktámogatásra pályázott, képzésre nem. A terveikben a megkérdezettek majdnem felénél (46%) szerepel, hogy képzési költségekre is pályázni kíván. A nagy különbség annak tudható be, hogy a pályázati kiírások nem felelnek meg teljes mértékben az igényeknek.

A pályázók nagyobb részt általános képzéseket tartottak és csak kisebb részben speciálisat, míg az igényfelmérés épp az ellenkezőjét mutatta. Valószínű, hogy a pályázati kiírások megkötései nem engedték, hogy a valós igények szerinti képzéseket indíthassák támogatásból finanszírozva.

A legfontosabb támogatandó költségtípus a válaszadók véleménye szerint a bér- és a járulékköltség (89-89% választotta). A harmadik legfontosabb típus a képzési költség (60% választotta), a többi költségtípust (pl. számítógép, munkaruha, vizsga díja, utazási költség) kevesebb, mint 40% választotta csak.

A válaszadóknak mindössze 16%-a vont be a projektjébe hátrányos helyzetűeket, nagyrészt csak 50 év felettieket. A többi kategória (úgymint alacsony/elavult képzettségűek, tartósan munkanélküliek, pályakezdők és GYES-ről visszatérők, valamint a valamilyen kisebbséghez tartozók és a fogyatékkal élők) ennél lényegesen kisebb arányban képviseltette magát. A terveikben a válaszadók 50%-ánál szerepel, hogy szívesen bevonnának az ilyen projektekbe hátrányos helyzetűeket, elsődlegesen 50 év felettieket, pályakezdőket, GYES-ről visszatérőket említettek. A többi hátrányos helyzetű kategória nagyon kis arányban került említésre a tervek között is. Arányaiban a középvállalkozások vonták be legnagyobb mértékben projektjeikbe a hátrányos helyzetűeket (a válaszadók 44%-a), míg a másik három vállalatméretnél ez az arány 10% körül mozgott.

A leadott pályázatok esetében a legnagyobb projektek az alkalmazotti létszám legkisebb hányadát a középvállalkozásoknál érintették (az átlagos projektméret 44 főt érintett az 50-249 főt alkalmazó vállalatok kategóriájában). A többi kategóriában minden esetben meghaladta az átlagos projektméret a kategória alkalmazotti létszámának alsó határát. A munkahely-teremtési kedv legmagasabbnak a mikro- és a nagyvállalatoknál bizonyult – a válaszadó mikrovállalkozások akár teljes alkalmazotti létszámukat is megdupláznák a támogatások segítségével.

Akadályozó tényezők: a válaszadók majdnem fele (43%-a) tekintette legfőbb akadálynak, hogy kizáró tényezőkbe ütközött, nem felelt meg a pályázati feltételeknek. Kicsit több mint ötöde említette, hogy nem volt elegendő kapacitása a részvételhez, ez jelenthetett önrész-problémát, vagy az esetek nagy részében a pályázat megírásával és az időközi- és záró beszámolók elkészítéséhez nem volt elegendő kapacitása. Ugyancsak a válaszadók ötöde jelezte, hogy nincs megfelelő ismerete a pályázatokról.

További információ: www.lifelonglearning.hu

2010. március 27.

vissza