A transz-zsírokról sokat hallani mostanában. De miről is van szó?

Az állati eredetű zsírokat felváltották a növényi eredetű olajok az élelmiszeriparban, így szinte minden területre kiterjedt a változás, még az otthoni konyhánkra is.  

A lágy folyékony telítetlen zsírsavakat (általában növényi olajokat) előállításuk során hidrogénezéssel „keményítik”, azaz részben telítik, ezzel javítva állagát, eltarthatóságát. Így szobahőmérsékleten tárolhatóvá válik, és többször is felhasználható (pl. ipari sütőolaj), ez költségmegtakarítást jelentenek a felhasználóknak. Sajnos az eljárás során miközben egyik oldalon az olaj állaga, használhatósága kedvezően alakul, a másik oldalon viszont lejátszódnak azok a cisz-transz reakciók is (izomerizáció), melyek során a veszélyes transz-zsírsavak keletkeznek. A transz-zsírsav a természetben nem fordul elő, mesterségesen előállított ipari termék. Éppen ezért a transz-zsírt az emberi szervezet nehezen dolgozza fel. Aminek súlyosabb következményei lehetnek ( szív- és érrendszeri megbetegedések, magas koleszterinszint okozói lehetnek, ezért ezek fogyasztását lehetőleg teljes mértékben kerülni kell.

A Harvard egyetem kutatói már 1993-ban megjelentettek egy tanulmányt, amelyben kijelentették: a transz-zsírsavak rendszeres és nagy mennyiségű fogyasztása érelmeszesedést okoz.  
Gondoljunk csak a karácsonyi sütés-főzésre, vagy a csoki mikulásra, a készen vásárolt kekszekre, félkész ételekre, csipszekre és egyes margarin fajtákra. Nincs érvényben ma Magyarországon szabályozás arra, hogy mekkora az a mennyiség, ami még nem káros az egészségünkre.

A magyar élelmiszerek nagy részében van transz-zsírsav, mértéke 5-27% között van, ami kirívóan magas európai szinten is, holott a gyártók rendelkeznek már azzal a technológiával amivel ezt az értéket akár 1%-ra lehet csökkenteni. 

Számos országban szabály rendelkezik az élelmiszerbe kerülhető transz-zsírsav maximumáról. A WHO szerint elfogadható egy termék transz-zsír tartalma, ha egy adagban 0,5 grammnál kevesebb van, vagyis az összes elfogyasztott energia 1%-át ne haladja meg a transz- zsírsav bevitel, ami az egész napi étrendben kb. 2-3 g-nak felel meg.

Az Egyesült Államokban elsőként New York város vezetése tiltotta be az érelmeszesedést okozó mesterséges transz-zsírsavak használatát a város minden éttermében. A nyolcmilliós világvárosban 2007. júliusától sem pizzériák, sem kínai büfék, de még a drága péktermékeket árusító üzletek sem használhatnak transz-zsírsavakat (transfat), azaz hidrogénezett növényi olajokat.
Magyarországon az egyik legnagyobb étteremlánc 2007. októberétől meghirdette a zéró toleranciát a transz-zsírokkal szemben, és mára már jóval a javasolt európai érték alatt van az általuk használt sütőolaj. Eehhez a sütőipar területéről elsőként csatlakozott az országos hálózatot működtető látványpékség is. 

Nemzetközi felmérések szerint, ha a transz-zsírokat teljesen mellőznék az élelmiszeripari és vendéglátóipari termékekből, akkor 6-20 százalékkal lehetne csökkenteni a keringési rendszer halálozásait. Magyarországon évente legalább ezer emberrel kevesebben halnának meg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, ha az élelmiszeripari termékek előállításához nem használnának hidrogénezett növényi olajat. Ugyanis az ebben található mesterséges zsiradékot nehezen dolgozza fel az emberi szervezet. A legtöbb ételben mégis megtalálható ez az transz-zsír. A megoldás az lehet, ha kötelező szabályozást alkotnának az élelmiszerek címkézésére, a vásárlók pontosabb tájékoztatására – mondta Dr. Nagy András a Magyar Nemzeti Szívalapítvány elnöke.
Ezért a célért a  Magyar Nemzeti Szívalapítvány és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület közös felhívást intézett az élelmiszerekben lévő transz-zsírok mielőbbi korlátozására, és egyben szorgalmazza vásárlók pontos, olvasható és érthető tájékoztatását a termékekben található összetevőkről. Felhívásukat eljuttatták Kormányhoz, a TÉT Platform-hoz, a legnagyobb kereskedelmi láncokhoz, vendéglátó helyekhez, a közétkeztetés egységeihez, gyorséttermi láncokhoz, Fővárosi Önkormányzathoz, és az Önszabályozó Reklámtestülethez.   

Mint azt a sajtótájékoztatón Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület munkacsoport vezetője elmondta, a kormánytól azt várják, hogy alkosson jogszabályt az élelmiszerek címkézésére, amelyen részletesen, közérthetően kell feltüntetni a legfontosabb összetevőket.  

Nyár óta néhány cég önkéntes jelölési módot használ termékein. Az INBÉ, vagyis az Irányadó Napi Beviteli Érték megmutatja, hogy adott mennyiségű termék a napi szükségletek hány százalékát biztosítja. De a kifogásolt transz-zsír tartalom még ezeken a jelöléseken sem szerepel.

Amíg ezek a szabályozások életbe nem lépnek mi vásárlók, fordítsunk több figyelmet mit eszünk meg és figyeljünk azokra az apró szavatossági és összetétel cimkékre mielőtt megvásároljuk kedvenc élelmiszereinket.

Ai.

2007.12.12.  

vissza...