Látogasson ki Ön is szeptember 27-én a Városligetbe, ahol a Magyar Nemzeti Szívalapítvány és a Magyar Kardiológusok Társasága a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára, a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerekre.

A Szívünk Napján a program az életmódváltást - több mozgást, a dohányzás elhagyását, egészségesebb táplálkozást - hitelesen, megalapozottan, közérthetően népszarűsíti. Az egész napos rendezvény házigazdái: Várkonyi Andrea és Váczi Gergő.

Szívünk napja – 2009. szeptember 27.

A Szív Világszövetség (WHF) minden év szeptemberének utolsó vasárnapján rendezi meg a Szív Világnapját. A tavalyi évben a szívbetegségek rizikófaktoraira hívták fel a figyelmet, idén a rendezvény középpontjában a munkahelyi egészség áll.

Világszerte vezető halálok
Évente megközelítőleg 17,2 millióan vesztik életüket szív-és érrendszeri betegségek következtében világszerte. A szív-és érrendszeri betegségek hazánkban is több áldozatot szednek, mint valamennyi más halálok (betegség és baleset) együttesen. A WHF célja, hogy világszerte segítséget nyújtson a szívbetegségek megelőzési és kezelési lehetőségeinek megismertetésével. Az idei program fő célja, hogy felhívja a figyelmet a munkahelyi körülmények és a szívbetegségek közti összefüggésre.

Munkahelyi körülmények
A megfelelő munkahelyi környezet nagymértékben hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának csökkentéséhez. A WHF programja alapján a következő feltételek biztosításával jelentősen javítható a dolgozók egészsége és csökkenthető a szívbetegségek kockázata: a munkahelyi stressz és a szervezeti konfliktusok csökkentése, a munkaerő döntéshozó képességének növelése, a munka morál és a lojalitás növelése és a betegségek miatti hiányzások csökkentése.

A túlzott stressz szívbetegségekhez vezet
Folyamatos stresszhelyzetben nő az ún. szimpatikus vegetatív idegrendszer aktivitása, valamint bizonyos stressz hormonok vérszintje is, melyek többek között emelkedett vérnyomást, vércukorszintet, szapora pulzust eredményeznek. Ezek egyenként is a szív- érrendszeri betegségek önálló rizikófaktorai. A gyakori stressz helyzetekben élőknél ez a stresszre adott egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és  betegségeket okozhat, mint pl. a szívinfarktus -magyarázza a betegség kialakulásának okait dr. Marton Anna, az Oxygen Medical kardiológus főorvosa.
A jelenség különösen magas gyakorisággal figyelhető meg az ún. menedzser típusú életformát élő személyeknél. Esetükben nem ritka a napi 10-12 órás folyamatos, nagy stresszel járó munka, melynek egyenes következménye a már akár 35-40 éves korban jelentkező szívbetegség.

A „néma gyilkos”
A szívbetegségekhez vezető út egyénenként eltérő lehet és rendszerint több tényező együttes következménye. A magas vérnyomás, koleszterin és vércukorértékek előbb-utóbb az erek beszűküléséhez vezetnek. A betegség kialakulásának esélyeit a dohányzás (mely napjainkban is sajnos gyakran használt stresszoldó) megsokszorozza. A folyamat azonban nem egyik pillanatról a másikra következik be. Éppen ezért nem lehet elégszer hangsúlyoznunk a rendszeres szűrések fontosságát: vérnyomás, vércukor és koleszterinszint rendszeres elvégeztetése és évenkénti kardiológiai szűrés. A felsorolt vizsgálatok segítségével idejében felismerhetőek és kezelhetőek azok az elváltozások, amelyek tüneteket még nem okoznak, de terápia hiányában évek múlva akár végzetes kimenetelű szívinfarktust, vagy agyvérzést okozhatnak.

www.orvostkeresek.hu

2009. 09. 26.

Kapcsolódó cikkek:

A hirtelen szívhalál megelőzhető

Stressz, düh és depresszió hatása a szív egészségére

Stressz - teszt

vissza