A II. Stressz Világkonferencia az 1997-ben a 90. évfordulóra rendezett, igen sikeres kongresszus folytatása lesz. A hagyományok folytatásaként e kongresszus szervezése során is - meglehetősen egyedülálló módon - a stressz jelenségével foglalkozóknak egy olyan széles köre lesz jelen, ami a molekuláris szinttől (stresszfehérjék), az orvosi és növényi stresszen át egészen a pszicho-szociális stresszig bezárólag tudományterületek tucatjait öleli fel.
Ez a multi-diszciplináris megközelítés soha nem volt aktuálisabb, mint éppen napjainkban, amikor elmosódni látszanak a tradicionális tudományterületek közötti határvonalak, és amikor a Selye által olyan nagyszerűen előre látott holisztikus szemlélet az ismeretek minden korábbit felülmúló bővülésével újra létjogosultságot nyer. A kongresszus számos olyan alkalmat fog kínálni a résztvevőknek, hogy eredeti tudományterületüktől (látszólag) távol álló területeken dolgozó kutatókkal folytathassanak kötetlen eszmecserét.

A 97-es kongresszus a stresszel molekuláris szinten foglalkozó kutatók nemzetközi társaságának, a Cell Stress Society International-nak a megalapításához vezetett el. E mostani konferencia pedig a világ legnagyobb stressz kongresszusa lesz, hiszen az eddigi "csúcstartó" az 1997-es rendezvény volt 800 résztvevővel.
A konferencia külön érdekessége, hogy mind a konferencia szervezését, mind a helyszíni lebonyolítását jelenlegi és volt középiskolai kutató diákokból álló csapat végzi, akiket a Kutató Diákok Országos Szövetsége és az Egykori Kutató Diákokat tömörítő, eKut Mozgalom delegál. A kutató diákok nemcsak segítenek a résztvevőknek, de kihasználva a kiváló alkalmat szakmai beszélgetésbe is tudnak majd elegyedni neves tudósokkal.

A konferencia több olyan programot kínál, amelyek közelebb hozzák egymáshoz a fiatalabb kutatókat a szakma elismert személyiségeivel, valamint megmutatják, miként lehet a tudományt nemcsak komoly élethivatásként gyakorolni, hanem egy igazán izgalmas játékká is tenni. Erre szolgál a "Science is Fun" program, melynek keretében a résztvevő fiatal (és lélekben fiatal) tudósok a város legjobb kávézóiban beszélgethetnek végig egy estét a kongresszus előadóival, kipróbálhatják művészi alkotói kreativitásukat egy stressz-témájú szoborkészítő versenyben, valamint egy speciális sarokban és sátorban stresszoldó technikákat sajátíthatnak el, és így kipihenhetik a konferencia stresszes pillanatait.