Rák Világnap 2009. február 4.

A MA GYERMEKEI, A HOLNAP VILÁGA!

A daganatos betegségek napjainkban világméretű problémát jelentenek, de összefogással és együttműködéssel, közös erővel, a rákkal szemben is felvehetjük a harcot.

A rák nem ismer határokat. Ezért mindenkinek foglalkozni kell vele a maga helyén, és küzdeni ellene a saját eszközeivel. Mivel egyes országok nem tudják felvenni a harcot ellene, szükséges az összefogás a kutatás, a prevenció és a kezelések hatékonyabbá tételére.

2000. február 4-én Párizsban egyetértés született a rákbetegségekkel kapcsolatos tévhitek, stigmák felszámolása mellett, melyet a Párizsi Karta néven ismert okmányban foglaltak össze a konferencia résztvevői. A felek elkötelezték magukat, hogy a Karta céljainak támogatására világméretű hálózatokat és szövetségeket hívnak életre. Ígéretet tettek arra, hogy biztosítják a célkitűzések megvalósítását. Azóta minden év február 4-e a Rák Világnapja.

2008-ban a világ rákellenes közösségei a Párizsi Kartára épülő Világ Rák Deklarációban hívták fel a kormányok, szakmai szervezetek, a magánszektor és a civil szervezetek figyelmét arra, hogy azonnali lépésekre van szükség a rákos megbetegedések okozta halálozások csökkentésére. Pontos célokat fogalmaztak meg, amelyek megvalósításával 2020-ra jelentősen javulni fog a rákbetegek túlélési aránya.

A Deklaráció egyik legfontosabb üzenete, hogy küzdeni kell a rizikótényezők ellen, csökkenteni kell a világméretű dohány- és alkoholfogyasztás szintjét, valamint harcolni kell az elhízás és a daganatos betegségek szempontjából szerepet játszó fertőzések (HPV, HBV) csökkentése érdekében.

„KETYEG A RÁK IDŐZÍTETT BOMBÁJA,

ÉS A VILÁGMÉRETŰ ELHÍZÁS A GYÚJTÓZSINÓR!”

(Dr. Greg Martin – Rákkutatási Világalap)

Jelenlegi tudásunk szerint a daganatos betegségek biztos kivédésére nincs mód, de a kockázati tényezők csökkentésével sokat tehetünk egészségünk megőrzése érdekében. Mivel a mindennapi életünket meghatározó jó és rossz szokásaink – táplálkozási szokásaink, ízérzékelés, fizikai aktivitás igénye - gyermekkorban alakulnak ki, ezért már a kezdetektől tudatosítani kell a rizikófaktorok ártalmasságát. Ebben a szülőknek, nevelőknek, pedagógusoknak, a gyermekeket körülvevő tágabb környezetnek van hatalmas felelőssége. Meg kell értetni már az egészen fiatal korosztállyal is, hogy jelenlegi szokásaik, életformájuk meghatározza későbbi egészségüket, és 20-30-40 évvel később jelentkező betegségek ellen tehetnek ma tudatosan.

Az idei évben a Magyar Rákellenes Liga az elsődleges prevenció témakörét előtérbe helyezve kiemelten foglalkozik azokkal a gyermekkori ártalmakkal (elhízás, mozgásszegény életmód, aktív és passzív dohányzás, napártalom), amelyek felnőttkorban daganatos betegségekhez vezethetnek. A gyermekkorban rögzült szokásaink meghatározzák későbbi egészségünket.

A rákmegelőző állapotra, rákbetegségre utaló jelek, tünetek, panaszok figyelmen kívül hagyása és a félelem általános emberi reakció, de ezeknek az oktatását nem lehet elég korán kezdeni. A korai felismerés különösen fontos azoknál az embereknél, akik életvitelük, foglalkozásuk,

környezetük, családi hajlamuk, társadalmi, gazdasági helyzetük miatt veszélyeztetettek.

A képen Turán Gabriella – gyógyult beteg- mondja el gyógyulása történetét

A túlsúly és az elhízás, a kóros mértékű zsírlerakódás okozza többek között a szív- és érrendszeri elváltozásokat, az érelmeszesedést, az agyi katasztrófákat, a magas vérnyomást. Kevésbé ismert tény, hogy növeli számos daganatos betegség kialakulásának kockázatát is, valamint rontja a gyógyulás esélyeit (a vastagbél, emlő, nyelőcső, petefészek, hasnyálmirigy, epehólyag, vese rákos megbetegedését).

Az elhízás mérésére számos módszer létezik, a legismertebb és legelterjedtebb a testtömeg-index (body-mass index, BMI) számítás. Ezt az értéket úgy kapjuk meg, ha a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.
Pl. egy 170 cm magas és 80 kg súlyú felnőtt esetében a 80-at elosztjuk az 1,7 méter négyzetével, vagyis 2,89-cel, ebben az esetben az eredmény kb. 27,7, ami magas BMI érték.
Ha a kapott BMI alacsonyabb, mint 18, soványságról beszélünk, 18-25 között egészséges testsúlyról, 25-30 között túlsúlyról, és 30 felett elhízásról. Ez az érték természetesen függ a nemtől és az életkortól is, de háziorvosa segít Önnek állapota felmérésében.

Sokan azért nem foglalkoznak túlsúlyukkal, mert adott pillanatban nem éreznek semmilyen fájdalmat, panaszt, így azzal áltatják magukat, hogy ez számukra nem probléma. De az elhízás által okozott betegségek legtöbbje sajnos alattomos: évek alatt alakul ki, sokáig nem okozva problémát. Ne szégyelljen segítséget kérni! Először érdemes feltérképezni étkezési szokásait, átgondolni, mennyi időt fordít testmozgásra, a fizikai aktivitás milyen szerepet játszik életében. Apró célok kitűzésével célszerű elkezdeni a változtatást, mert így a sikerélmény újabb tettekre sarkalja. Aki egyik napról a másikra akar „életmódot váltani”, annak nagyobb az esélye a kudarcra. Fő szempont legyen a bevitt energia és a felhasznált energia ideális arányban tartása, a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás megfelelő időtartamú célzott testmozgással.

A Magyar Rákellenes Liga ingyenesen hívható lelkisegély szolgálata 1990-ben jött létre. Segítséget nyújtunk daganatos betegeknek és családtagjaiknak, de bárkit meghallgatunk, aki hozzánk fordul problémájával, és segítünk, hogy gondjával az illetékes helyre juthasson. A szolgálat fő sajátossága az anonimitás: a hívónak nem kell bemutatkoznia, és ügyelőink sem mondhatják meg nevüket, számmal azonosíthatók, így könnyebb a probléma feltárása. Szolgálatunkhoz általános információkéréssel is fordulhatnak, felvilágosítást nyújtunk a korai felismeréssel, figyelmeztető jelekkel, szűrésekkel kapcsolatosan.
Munkatársaink hétfőtől péntekig 9-19 óra között, szombaton 9-15 óráig várják hívásukat a 06-80-505-675-ös, ingyenesen hívható telefonszámon!

Forrás: Magyar Rákellenes Liga sajtóközleménye

vissza...