A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kara és a Jedlik Ányos Program konzorciumi partnerei november végén tájékoztatták a sajtó képviselőit a program eredményeiről, az országos felmérés tapasztalatairól. 

A Program középpontjában a népegészségügyi szempontból legjelentősebb betegségek (például a szív- és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedések) megelőzésének kutatásai állnak.

Az eddigi eredményeket Prof. Dr. Ádány Róza egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának dékánja, sajtóbeszélgetés keretében ismertette, ahol jelen voltak programban résztvevő a konzorciumi partnerek is. (A Debreceni Egyetem, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) - az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Epidemiológiai Központ -, a Központi Statisztikai Hivatal, a GlaxoSmithKline Kft., az MSD Kft., a Roche Kft. diagnosztikai divíziója, és a sanofi-aventis Zrt.)  

A konzorcium a program végrehajtásához, 2005. őszén nyert el egy hároméves kutatási támogatást a „A népegészségügyi szempontból legjelentősebb népbetegségek megelőzési lehetőségei„ című kutatási projekt megvalósítására a 2006-2008-ig terjedő időszakban a Jedlik Ányos program keretén belül.

A kutatási projekt alapvető célja, hogy a legjelentősebb nem-fertőző betegségek hatékony megelőzési és ellátási lehetőségeinek feltárásával hozzájáruljon e betegségek és szövődményeik kialakulásának minél eredményesebb megelőzéséhez, és ezáltal a magyar lakosság egészségi állapotának és ezen keresztül a gazdasági versenyképességének javításához.

A projekt al-programjai a keringési és anyagcsere betegségek (elsősorban a cukorbetegség), a krónikus májbetegség és májzsugor, valamint a méhnyakrák elsődleges és másodlagos megelőzési gyakorlatának javítását célozzák, részben a jelenlegi gyakorlat hibáinak és hiányosságainak feltárásával, részben új stratégiai lehetőségek felvázolásával, beleértve a genetikai háttér szerepét is a betegségek kialakulásában. 

A Program legfrissebb eredményei új, hasznos adatokkal szolgálnak a diabétesz és a metabolikus szindróma (az elhízás, cukorbetegség, magas vérzsírszint és magas vérnyomás tünetegyüttese) betegségek hazai elterjedtségéről, területi gyakoriságáról, így a konkrét ismeretek birtokában konkrét intézkedési tervek kidolgozására ad lehetőséget a magyar egészségügy számára.

A projekt keretében eddig elért eredmények ismertetésére 2007. november 15-17-e között Hajdúszoboszlón, a „Népegészségügyi képző- és kutatóhelyek első országos találkozója” keretében került sor, ahol a szakterületen tevékenykedő országos intézetek és felsőoktatási intézmények a népegészségügyi képző- és kutatóhelyek országos hálózatának létrehozásáról is döntettek. A hálózat létrehozása a magyar lakosság egészségi állapotának javítása érdekében a tagintézmények szakmai tevékenységének összehangolását, a professzionális népegészségügyi kutatási, oktatási és szakértői tevékenység hazai és nemzetközi elismertetését és hasznosítását célozza.

A kutatási program jelentős mértékben épít a DE Népegészségügyi Kar és az ÁNTSZ által 1998 óta működtetett Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program család-orvosi hálózatára, mely ma már 11 megyében közel 200 háziorvos részvételével működik.

Az eddigi eredmények közül kiemelendő, hogy a magas vérnyomás betegség - melynek gyakorisága igen magas hazánkban - jelentős része (térségenként változóan az 55-64 éves betegek 10-25%-ában)  nem felismert, s még az ismerten magas vérnyomású betegeknek is alig több, mint egyharmadának van a vérnyomása helyesen beállítva (37%-a). A cukorbetegségben és magas vérnyomásban egyaránt szenvedő betegek többnyire radikálisabb kezelést igényelnek, szakmai ajánlások szerint vérnyomásukat is erőteljesebben kellene csökkenteni (130/80Hgmm alá), de ellátásukban ezek az elvek szinte egyáltalán nem érvényesülnek; mindössze minden 40. magas vérnyomással is küzdő cukorbeteg vérnyomása van a kívánatos szint alatt.

A keringési betegségek kockázatát igen nagymértékben növeli az elhízás, a magas vérnyomás, a szénhidrát és a zsír anyagcsere együttes zavara (az ún. metabolikus szindróma). A jelenleg elfogadott nemzetközi kritériumok szerint a 20-69 éves magyar lakosság egyharmada szenved ebben a szindrómában, de a szindrómát alkotó tünet-együttes egyes elemei a lakosság döntő többségét érintik.  A férfiak 65%-a, a nők 79%-a az igen veszélyes un. „centrális elhízás” tüneteit mutatja, s a férfiaknak 22%-a, a nőknek pedig 13%-a cukorbeteg vagy emelkedett a vércukor szintje. Még nagyobb gyakorisággal áll fenn a zsíranyagcsere zavara, melyet egyrészt a koleszterin és triglicerid emelkedett szintje, másrészt a védőhatású  HDL-koleszterinszint  csökkent szintje jelez. (A férfiak 43%-ának, a nők 28%-ának emelkedett a vér triglicerid szintje, ugyanakkor a lakosság 30%-ának alacsony a HDL-koleszterin szintje).

A májbetegségek hátterének feltárására irányuló epidemiológiai vizsgálatok a szív-érrendszeri betegségekre vonatkozó vizsgálatokkal párhuzamosan folynak; ezek alapja az a feltételezés, hogy a magyar lakosság nemzetközi viszonylatban igen magas, krónikus májbetegség, májzsugor miatti halálozása nem magyarázható önmagában a nagy mennyiségű alkoholfogyasztással. A Megelőző Orvostani Intézetben korábban végzett vizsgálatok során megállapították, hogy az illegális forrásból beszerezhető alkoholok esetenként igen magas koncentrációban tartalmaznak az etilalkoholnál is sokkal máj-toxikusabb alkohol vegyületeket. A jelen projekt keretében elvégzett epidemiológiai vizsgálatok igazolták a nem kereskedelmi forgalomban beszerzett alkoholok fogyasztásának magas arányát hazánkban. A megkérdezettek fele a fogyasztásra kerülő alkoholos terméket nem ellenőrzött kereskedelmi forgalomból szerzi be (piacon, vagy háztól vásárolja), illetve saját maga készíti. A vizsgálatba bevont 45-64 éves férfiak közül majdnem minden 10. átesett élete során hepatitis B vírus fertőzésen. Ez az arány a vártnál magasabb, de az összefüggés elemzések tanúsága szerint nem ad kielégítő magyarázatot a krónikus májbetegség és májzsugor emelkedett kockázatára. A foglalkozási expozíciók és a betegség kapcsolatát vizsgáló, valamint a hajlamosító genetikai tényezők feltárását célzó elemzések is folyamatban vannak.

Széleskörű felmérés történt a magas vérnyomás betegség ellátásának jelenlegi gyakorlatáról; az eredmények alapján megfogalmazott ajánlások az ellátás színvonalának emeléséhez járulnak hozzá. Hamarosan befejeződnek azok az elemzések is, melyek a tanárjelöltek egészséggel kapcsolatos ismereteinek és egészségmagatartásának jellemzését teszik lehetővé, s meghatározhatóvá e téren a tanárképzés feladatait.

Befejeződtek azoknak a vizsgálatoknak a tervezési munkái, amelyek részleteiben mérik fel, hogy hogyan folyik az alapellátásban a cukorbetegek, a szívinfarktuson, illetve szélütésen átesettek gondozása; a betegség súlyosbodásának, a szövődmények kialakulásának megelőzésére irányuló tevékenység. Az adatfelvétel munkálatai a jövő év elején kezdődnek, az eredmények őszre várhatóak. 2008-ban lebonyolításra kerül még egy, a méhnyak-rák megelőzéssel, a szűrővizsgálattal, illetve a humán papilloma vírus elleni oltással kapcsolatos lakossági véleményt és szakmai gyakorlatot feltáró felmérés, illetve egy modell projekt, amelyben azt vizsgálják, hogy mennyiben javítható a méhnyak-rák szűrési programban való részvétel a háziorvosoknak a lakossági tájékoztatásba és a szűrővizsgálatok szervezésébe történő bevonásával.

A pályázat eredményeinek, tapasztalatainak a gyakorlatba való átültetésével e tevékenységek hatékonysága jelentősen növelhető.

A konzorcium tagjai fontosnak tartják egyrészről felhívni a figyelmet a prevenció, mint hosszú távú befektetés fontosságára, ugyanakkor kiemelni, hogy a jelen, változásokkal teli helyzetben is vannak távlatokba mutató, pozitív kezdeményezések, amelyek során állami pénzek bevonásával a tudomány jeles képviselői és a gyógyszeripar szereplői képesek összefogni olyan, jól működő projektek létrehozásában, amelyek összhangban állnak a országos népegészségügyi célkitűzésekkel. Céljuk, hogy a program keretében megvalósult együttműködés egy olyan hagyományteremtő kezdeményezés legyen, amely iránymutatóul szolgálhat további együttműködéseknek, melyeknek célja Magyarország népegészségügyi paramétereinek javítása. Mert, - mint azt Prof. Dr. Ádány Róza a bevezető szavaiban is  hangsúlyozta.: „ egy ország akkor érhet el gazdasági sikereket, akkor válik versenyképessé, ha egészséges.”

Budapest, 2007. november 27.

vissza...