Az idei nyári hőség minden eddigi rekordot megdöntött. A néhány napos friss idő után azonban az ígéretek szerint még nincs vége a nyárnak.  

A globális felmelegedés kapcsán az Európai Unióban körülbelül nyolc éve folyik egy előkészítő program arra vonatkozóan, hogy a rendkívüli hőség esetén milyen intézkedéseket kell a kormányzatoknak megtenni. Ennek keretében Magyarországon is végeztek felmérést, az Orszégos Környezetegészségügyi intézetben. Ebben harminc év adatait dolgozták fel, megvizsgálták, a megbetegedési és halálozási gyakoriságok, és ezek összefüggéseit az adott év-, illetve napszakok időjárási viszonyaival. A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy azokon a napokon, amikor a napi átlagos középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot, tizenöt százalékkal nőtt a hirtelen megbetegedések aránya, és ezzel párhuzamosan tizenöt százalékkal a halálozási arány is. Amikor viszont a napi átlagos középhőmérséklet a 26,6 Celsius-fokot is elérte vagy meghaladta, akkor ez is megduplázódott. Sikerült tehát statisztikai adatokkal is bizonyítani, hogy hol van az a határ, amikor már fokozott óvintézkedésekre van szükség - mondta Falus Ferenc országos tisztifőorvos a Miniszterelnöki Hivatal sajtótájékoztatóján.

A hőség-előrejelzésnek három fokozata van.

Az első fokozatot akkor adja ki az országos tiszti főorvos, ha a napi középhőmérséklet meghaladta a 25 Celsius fokot, ez ugyanis a halálozás körülbelül 15 százalékos növekedését valószínűsíti.
Ez csak egy kötelező belső tájékoztatás, amit a mentőszolgálatok számára nyújtanak az ott dolgozók így időben felkészülhetnek rá, hogy feltehetően megnő majd az utcai rosszullétek száma és több beteget kell beszállítani.
A második fokozatú készültségi jelzést akkor rendelik el, ha a hőmérséklet legalább három egymást követő nap várhatóan eléri vagy meghaladja a napi 25 fokot, vagy legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 fokot. A készültségi jelzés elrendelésekor az OTH tájékoztatja a társhatóságokat - az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot és az Országos Mentőszolgálatot.
Ekkor nemcsak az egészségügyi intézményeket tájékoztatják, hanem a lakosság figyelmét is felhívják rá, hogy szükséges lehet bizonyos óvintézkedések megtétele a hőség okozta rosszullétek elkerülése érdekében.
A harmadik fokozatot, a riadójelzést akkor adják ki, ha várhatóan legalább három egymást követő napon eléri a napi középhőmérséklet a 27 fokot, ami körülbelül 30 százalékos napi halálozás-növekedésnek felel meg.
A harmadik fokozatnál az éjszakai lehűlés a város belső részeiben nem csökken 18 fok alá, de inkább csak huszonkét fok körülire megy le. A méréseket általában a város szélső részein végzik el, a város belső részében viszont érvényesül a "hősziget"-hatás, így a mért értékhez képest emiatt a belvárosban sokszor akár hat-nyolc fokkal is melegebb van.

Amikor az éjszakák is nagyon melegek napközben a lehető legjobban védjük lakásainkat a besugárzástól (átmelegedéstől), ne szellőztessünk a meleg nappali órákban. Inkább minden ablakot függönyözzünk be, a redőny pedig még jobb, hiszen kívül fogja meg a meleget - írja az [origo] Időjárás rovata. Ha van klímánk, használjuk, ezzel előzve meg a lakás felmelegedését. Kevesebb eredményt hoz, de segíthet egy ventillátor is.
A járművezetők nagyobb óvatossággal, odafigyeléssel vezessenek, mivel a meleg hatására csökkenhet a koncentrációképesség.

A hét programjainak tervezésénél feltétlenül vegyük figyelembe az időjárás alakulását, és az UV besugárzás mértékét is, így ha egy mód van rá, ne tervezzünk be nagyobb utakat. Legalább a déli órákban a veszélyeztetettebbek ne menjenek az utcára se. Főleg az idősek, a betegek és a kisgyermekesek legyenek fokozottan előrelátók. A szívbetegek külön rizikócsoportot képeznek. Vegyük komolyan a forróságot!

vissza...