|
"étkezési szokások"
részlet a Gfk Hungária csoport felméréséből
„Tíz magyarból négy túlsúlyos. A magyarok többsége elégedett egészségi állapotával.
Az elhízás és annak kísérő betegségei következtében Magyarországon minden órában legalább heten halnak meg. Mindazonáltal honfitársaink betegségtudata és a túlzott testsúlyból eredő problémák iránti érzékenysége egyelőre elmarad a helyzet súlyosságának mértékétől: a magyarok mintegy 60 százaléka elégedett egészségi állapotával.
Az elhízás robbanásszerűen terjed egész Európában, így Magyarországon is. Az elhízást
kísérő betegségek, és az ezekből adódó halálozás határozza meg. A WHO szerint egyes európai országokban a halálozások több mint 10 százaléka az elhízáshoz köthető.
Hazánkban óránként 7 ember hal meg elhízással összefüggő kórképekben, az elhízás által okozott társadalmi többletkiadások pedig évi 30 milliárd forintot meghaladó összeget tesznek ki.
Egy nemzetközi felmérés szerint, a kutatásban résztvevő országokban átlagosan a felnőtt férfiak 56 százaléka és a felnőtt nők 49 százaléka túlsúlyos (BMI>25), s mindkét nemnek átlagosan 17 százaléka tekinthető elhízottnak. Az elhízás hazai előfordulása a felnőtt korú lakosság körében mintegy 20 százalékra tehető, mindazonáltal a túlsúlytól szenvedők aránya eléri a 47 százalékot. Ezen arányokat illetően pedig az elmúlt évtizedben egy folyamatosan növekvő trend rajzolódott ki egész Európában.
A WHO becslése szerint a 2002. és 2010. közötti időszakban az elhízás előfordulási gyakorisága több százalékponttal nőni fog, illetve 2000. és 2030. között a felnőttkori elhízás előfordulása megduplázódhat minden régióban.
A túlsúlyosság és az elhízás gyakorisága felnőttkorban az életkorral együtt növekszik,
legmagasabb szintjét az ötvenes-hatvanas éveikben járó felnőtteknél éri el. Számos uniós országban az 50 és 70 év közötti lakosság több mint 70 százaléka túlsúlyos, vagy elhízott.
Magyarországon a lakosság egyötöde (21 százalék) elhízott, és több mint egy harmada (40 százalék) túlsúlyos. A nem megfelelő súllyal rendelkezők aránya tehát összesen 61 százalékot tesz ki.
Az utóbbi 30 évben a gyermekek körében is egyre a túlsúlyosak aránya a fejlett országokban. Európában közel kétszer annyi kövér gyerek van ma, mint 1970-ben. A felmérések szerint hazánk a középmezőnybe tartozik, de az elhízás nálunk is növekvő tendenciát mutat: míg a ’70- es években csak a gyermekek körülbelül 8 százaléka volt kövér, ma már 12-18 százalékuk. A tendencia nem meglepő, hiszen életmódunk változása ezt magában hordozza: a gyorséttermek elterjedése, fizikai aktivitás csökkenése mellett a hagyományosan kalóriadús magyar konyha megtartása. Ezek egyaránt érintik a felnőtteket és a gyermekeket is. Ha mindkét szülő kövér, gyermekeik kétharmada elhízott lesz. Ha az egyik szülő túlsúlyos, a másik átlagos alkatú, akkor a gyermekek fele lesz elhízott. A kövér gyerekek 40-85 százalékánál a túlsúly állandósul, ugyanakkor a gyerekkori elhízás a későbbi testsúlytól függetlenül is befolyásolja a felnőttkori egészségi állapotot és halálozást. Mindazonáltal – mint arra a GfK Hungária „Étkezési szokások felmérése” rámutat – a felnőtt magyar lakosság széles körében a testsúlyprobléma témája még csak fel sem merül. A mintegy 1000 fő megkérdezésén alapuló kutatás eredményei szerint a magyarok 38 százaléka soha, további 24 százaléka pedig csak igen ritkán tesz említést baráti körben e problémájáról. Ezzel természetesen egyenesen összefügg az a tendencia is, miszerint 43 százalékuk soha, 22 százalékuk pedig csak ritkán fordít külön figyelmet arra, hogy olyan ételeket fogyasszon, melyek segítségével elérheti, illetve könnyebben megtarthatja kívánt testsúlyát. Mindehhez hozzájárul a káros szenvedélyeknek hódolók igen magas hányada és a szabadidő eltöltésének inaktív lehetőségeit preferálók aránya. Így például a magyarok 40 százaléka dohányzik, hazánk a kifejezetten sok alkoholt fogyasztó országok sorába tartozik. A 15 évesnél idősebb lakosság 72,5 százaléka soha nem sportol, s az átlag magyar naponta mintegy 4,5 órát tölt a televízió előtt.
Ám mindezek ellenére honfitársaink többsége – mintegy 61 százaléka – elégedett saját egészségi állapotával. „
vissza...
|