Vigyázat, egész évben kullancsveszély!

Évek óta komoly gond az országszerte egyre inkább elszaporodó, veszélyes betegségeket terjesztő kullancs. Bár a „klasszikus” kullancs-szezon a tavasz-nyár, de a klímaváltozás kedvez a kullancsinváziónak, az enyhe telekben a vérszívók nem pusztulnak el, egész évben ott vannak a természetben.

Ma már nemcsak a mérsékelt égövi erdők, mezők árnyékos, nyirkos helyein, hanem a városok parkjaiban, útszéli bokrokon is lesben állnak a fertőző vérszívók. A kullancsok sokféle, emberre, állatra veszélyes kórokozót terjeszthetnek. Magyarországon több mint 18 féle kullancs él, közülük „csak” 9 okoz betegséget. A fertőzést terjesztők aránya 1-1 területen 10-30%.

A szem nélküli vak kullancs a növényzeten maximum másfél méter magasságban hátsó lábain lévő karmaival kapaszkodik és áldozatra vár. A másik testszagából, a kilélegzett szén-dioxidból és zörejekből tudja, eljött a támadás ideje, bőrön, ruhán, állatszőrön átkapaszkodik, majd vért keresve az erekig befúrja magát. A „látó” alulról támad, fűszálak fonákjáról kúszik fölfele.

A vérszívót kiszedhetjük, kivéve, ha nem kényes helyre – fül, köldök, nemi szerv – fúrta be magát, ilyen esetben ugyanis sebészre van szükség. A patikából beszerzett kullancs-kiszedő kanállal, vagy szemöldökcsipesszel az állatot a szájszerveinél fontos elkapni, s egyetlen erőteljes mozdulattal kirántani. Ha „beszakad a feje” nem kell pánikba esni, hisz a fertőző nyálát nem ott, hanem a potrohában tárolja. Később tűvel – akár a szálka – a bent maradt rész eltávolítható.

A kullancs-enkefalitisznél a vírus a szervezetbe és a vérkeringésbe jut, hőemelkedést, egynapos lázat produkál. Ha az immunrendszer gyenge, akkor a kórokozó sikerrel támad, magas láz mellett, a fejfájástól a maradandó bénulásig különféle idegrendszeri tünethez vezethet. Sőt, a halálos kimenetel sem ritka. Az orvostudomány ilyenkor csak az életveszély elhárítására képes. De az erős immunrendszerű, a védőoltással ellenállóvá tett szervezet súlyosabb következmények nélkül átvészeli a fertőzést.

A kullancscsípés terjesztette agyvelőgyulladás ellen kétféle oltási gyakorlat ismert.  Az egyik a normál immunizációs folyamat, mely 3 oltásból áll. A másik az úgynevezett gyorsított oltási séma, a kullancsfertőzött területre utazóknak ajánlott. Ekkor az első két oltás között két hétnek kell eltelnie. A teljes védelem eléréséhez szükséges a 3. oltás is, mely maximum egy év múlva történjen. Ezután három év múlva szükséges egy emlékeztető oltás. A pontos immunizációs séma nyomon követéséhez, javasoljuk a www.kullancsinfo.hu honlapon történő regisztrálást. A védőoltást a háziorvos írja fel! Lázas betegségnél az oltást későbbre kell halasztani, a tojásfehérje allergiásoknak jobb nem beadatni, illetve felvilágosítás után, kórházi körülmények között olthatóak. Autóimmun betegnél a fertőzés kockázatát, az alapbetegségre az oltóanyag esetlegesen negatív hatását mérlegelni szükséges. Terhesek, szoptató anyák oltásáról nincsenek tapasztalatok, ezért náluk általánosságban igaz, hogy aktív immunizációt csak esetleges fertőzésveszélynél végezhetnek, és akkor is a passzív immunizációt kell előnyben részesíteni.

A leggyakoribb kullancs által közvetített fertőzés a Lyme-kór, a baktérium okozta betegség, amit ha időben észlelnek, antibiotikummal gyógyítani tudnak. Ellene egyik féle vakcina sem nyújt védelmet!

Ismeretlen magasságokba törő vérszívók
A kullancs-encephalitisszel foglalkozó Tudományos Munkacsoport (Experts of the International Scientific Working Group on Tick-Borne Encephalitis, ISW-TBE) a kullancsok terjesztette agyvelőgyulladás (tick-borne encephalitis, TBE) veszélyeire figyelmeztet. 2009. januárjában Bécsben kiadott közleményükben tudatták: tavaly több mint 1500 méterrel a tengerszint felett fertőzött kullancsokat találtak, vagyis e vérszívók ma már a hegymászókat is veszélyeztetik.

Magyarországon is találtak fertőzött kullancsokat 30 méter mélyen bányatárnákban, barlangokban. Úgy tűnik főként a denevérekből jönnek, a felszínre a süni mint egyféle kullancsfutár hozza fel. A téma kutatói azt vizsgálják, valyon miért költözött a föld alá ez a fajta kullancs (Ixodes Vespertilionis), és valyon miért változott a gazdaspecificitása? Nem árt tehát az óvatosság a kertben sem!

Az ISW-TBE arra szólít fel, hogy aki fertőzött területre utazik, annak a TBE-elleni védőoltást tegyék kötelezővé, ugyanis a WHO szerint évente csaknem 10 ezren fertőződnek kullancscsípés által, 35–58%-uk hosszú távú neurológiai következményekkel – bénulás stb. – számolhat, mintegy 2% a kórképbe belehal.

„Becslések szerint annak valószínűsége, hogy a nagy fertőzöttségű területen a be nem oltott turista kap TBE-fertőzést – főleg Közép-Európában – majdnem annyi, mint annak esélye, hogy valaki tífuszos lesz Indiában.
Csakhogy amíg az utóbbiba utazónak ajánlják a tífusz elleni oltást, a Közép-Európába látogatót ritkán figyelmeztetik a TBE-elleni oltás fontosságára –  mondja Dr. Martin Haditsch, a linzi Krankenhaus der Elisabethinen Higiéniai, Mikrobiológiai és Trópusi Betegségekkel foglalkozó Intézet munkatársa. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) munkatársa, Pier Luigi Lopalco professzor szeretné ezt a hiányt pótolni. „Bár a TBE az európai szinten bejelentendő kórképek listáján nem szerepel, nekünk célunk, hogy a veszélyt tudatosítsuk, és a védőoltás beadatására ösztönözzünk, hiszen a fertőzést követően már a fertőzést megállító oki kezelés nem lehetséges..”

A TBE 16 európai országban – Ausztria, Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Oroszország, Szlovákia, Svédország és Svájc – bejelentésre kötelezett kórkép. „1990 óta Európában több mint 157 500 TBE-fertőzést, vagyis évente 8 755 esetet regisztráltak. Éghajlati viszonyai miatt Ausztria TBE-fertőzés szempontjából magas kockázati terület. Mivel a beoltottak aránya ott kivételesen magas, az esetszám az 1979-es 677-ről 2008-ban 86-ra szorult vissza” – a magyarázza Jochen Süss professzor, a jénai Friedrich-Löffler-Institute munkatársa. 2007-2008 között – hasonlóan a Közép-Európában tapasztalt trendhez – az esetszám enyhén nőtt, a férfiaknál gyakoribb volt, mint a nőknél.

Az 1986-ban alapított “Tick Victim” (Kullancscsípés áldozata) TBE Beteg Érdekképviseleti Csoport tagjai között sok a beteg. Céljuk, hogy a TBE-ről mind többen tudjanak, a kullancscsípések áldozatai. A nyilvánosság előtt számoljanak be az olyan utóhatásokról, mint a koncentrációs nehézségek, a csökkent teljesítmény, a depresszió, a neurológiai, pszichés következmény stb. Christine Freund, az osztrák csoport elnöke hangsúlyozza: „a TBE 99 százalékban megelőzhető, az érintettek közül sokan boldogan visszaforgatnák az időt és beoltatnák magukat. A védőoltás a TBE elleni védekezés egyetlen módja.”

2009. 02 28.

vissza...