Ép testben, ép csontozat

A csontritkulás tipikus 21. századi betegségnek számít, pedig prevencióval megelőzhető

Ma Magyarországon megközelítőleg 1 millió ember szenved csontritkulásban, akik közül minden negyedik férfi. Mindezek ellenére sajnos a csontritkulások 59%-a csak a kór előrehaladtával kerül szakrendelésre
Magyarországon az évente előforduló alkartörések száma 20.000, a csigolyatöréseké 30.000, a combnyaktöréseké pedig 15.000. Előbbibe sokan belerokkannak, utóbbinál fél éven belül minden negyedik-ötödik beteg meghal. Talán kevesen tudják, hogy az idejében felfedezett, kóros folyamat megfelelő terápiával megállítható, visszafordítható. „A csontritkulás olyan betegség, melyben a csontok vékonyabbá válnak, és így megnő törésük valószínűsége. Ha ezt az állapotot nem előzzük meg, vagy nem kezeljük, a csontritkulás fájdalommentesen súlyosbodhat egészen addig, amíg a csontok el nem törnek. Az OTP EP tagjainak minél szélesebb körű kiszolgálása, és a prevenció támogatása érdekében, csontsűrűség mérési programot indított, melynek keretén belül az egyes munkahelyekre kitelepülve csontsűrűségi vizsgálaton vehetnek részt nemcsak az egészségpénztári tagok.

 „Az OTP EP mindig is szorgalmazta tagjai körében a prevenciót, hiszen az egészséges életmód megtartásának ez az egyik legfőbb feltétele. Az időben felismert betegségek könnyebben orvosolhatók, kevesebb anyagi ráfordításba kerülnek és ezzel a munkából való esetleges kiesés napjainak száma is minimálisra szorítható. Többek között az említettek miatt igyekszik minél több szűrést támogatni, és ezzel párhuzamosan megnyerni a tagokat, hogy éljenek az általunk kínált szűrési lehetőségekkel.” – nyilatkozta Studniczky Ferenc, az OTP EP ügyvezető igazgatója.

A szűrés egy kompakt, gyors, magas precizitású, ultrahangos klinikai  csontdenzitométer segítségével zajlik, ami a sarokcsonton hajtja végre a szűrést, amelyből pontosan megállapítható az adott csontozat sűrűsége anélkül, hogy az ultrahangos technika a szöveteket károsítaná. A készülék automatikus  analizáló programmal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a gép a mért értékekből egyből kiszámítja a klinikus számára szükséges adatokat. A vizsgálati eredmények mind  kor, testsúly és etnikum szerinti referencia adatokkal  összehasonlíthatóak – vagyis maximális pontossággal megállapítható, hogy az illető mennyire tekinthető veszélyeztetettnek. A szűrés eredményeit az orvosokkal folyamatosan konzultáló asszisztensek a vizsgálat után azonnal közlik a pácienssel. „A vizsgálat célja, hogy a tünetmentes, de már felritkult csontozattal  rendelkező embereket kiszűrjük és az orvosi vizsgálat/kezelés szükségességére felhívjuk a figyelmet, továbbá az "átmeneti" állapotban (oszteopenia)  lévő páciensek kiszűrése is célunk, akik esetében az  életmód- mozgás-táplálkozási szokások változtatása lassíthatja az elkezdődött folyamatot.” – nyilatkozta Kovacsik Tamás a GreenSound Kft-től.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a csontritkulás a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek mellett a legjelentősebb népegészségügyi probléma.

• A csontritkulás világszerte kb. 200 millió nőt és férfit érintő betegség, amely becslések alapján a 60-70 évesek mintegy egyharmadát, míg a 80 év felettiek kétharmadát sújtja.
• Magyarországon a becslések szerint 800 ezer-1 millió főre becsülhető a betegek száma (ebből 2/3-uk nő, 1/3-uk férfi). Hazánkban évente mintegy 30-40 ezer csigolyatest-törés, 14-15 ezer csípőtáji törés, 25-28 ezer csuklótáji törést kezelnek osteoporosis következtében.
• Az ötven éves nők 40 %-a, a férfiak 13 %-a számolhat azzal, hogy élete hátralevő részében valamilyen csontritkulás talaján bekövetkező csonttörése lesz.
• A Nemzetközi Csontritkulás Alapítvány (International Osteoporosis Foundation, IOF) adatai szerint Európában félpercenként bekövetkezik egy csontritkulásos eredetű törés.
• A leggyakrabban előforduló osteoporotikus törések a csigolyatest törések (az összes diagnosztizált eset 46 %-át teszik ki)
• Az első csigolyatest törés után 5-12 szeresére nő az újabb csigolyatest törések kockázata és 2-szeresére nő a csípőtáji törés rizikója.
• Egy 60-64 éves nő várható élettartama 2 évvel rövidebb, ha már átesett csigolyatörésen.
• Noha ismerjük a csontritkulás jelentőségét, a kezelt betegek száma mégis ennek töredékét teszi ki. A legtöbb országban a kezeltek aránya csak az érintettek 10 %-át teszi ki.

A csontok egészségének megőrzését már kisgyermekkorban el kellene kezdeni. Minderre az egyik legjobb példa egy Borsod megyei általános és középiskolások körében folytatott kérdőíves felmérés eredménye (www.osteoporosis.hu – Tamási és munkatársai 2004.) amely során 788 diák körében elemezték az osteoporosis elsődleges rizikótényezőit. A felmérés alapján az derült ki, hogy az általános iskolás diákok napi kalciumbevitele 611mg, a középiskolásoké pedig 741 mg. Mindez az adott életkori szükségletnek mintegy a fele. A kutatás alapján az általános iskolába járók 52%-a, míg a középiskolások 59%-a fogyaszt naponta tejet, 12 illetve 20%-a joghurtot. Minden ötödik fiatal általános iskolás diák ritkán vagy soha nem fogyaszt tejet, iskolán kívül csak minden 3. középiskolás sportol rendszeresen. A vizsgált csoportból minden 4. diák dohányzik és 7%-a rendszeresen fogyaszt alkoholt. A kutatás lehangoló eredményei is azt sugallják, hogy ma Magyarországon még elég sok hiányosság van prevenció tekintetében.

(Szerző: Dr. Somogyi Péter)

2008. 09. 22.