52 alkalommal került megrendezésre május  8-10 között a Magyar Kardiológusok Társaságának szervezésében a Kardiológusok kongresszusa, amelynek a hagyományokhoz híven Balatonfüreden.
A legrangosabb hazai kardiológiai konferenciára a korábbi évekhez hasonlóan idén is közel kétezer fő részvételével zajlott.

A kongresszus fő témái közé tartozik a sokakat érintő szívelégtelenség, melynek száma évről-évre növekszik. Európában hozzávetőleg tizennégy, millióan szenvednek szívgyengeségben: a szív teljesítőképességének csökkenésével járó betegség végzetesebb, mint a rák legtöbb fajtája. A diagnózist követően  az érintetteknek csaknem a fele öt éven belül meghal. Külön gondot és kutatási területet jelent, hogy a páciensek egyre nagyobb hányada idős - hatvanöt éven felüli - ember, akiknél gyakorta fellépnek egyéb betegségek is.

A szakmai találkozón külön szekció foglalkozott a radiológiai képalkotó vizsgálatokkal/CT-MRI/  Tudományos szekció keretein belül pedig szó esett a sokszeletes coronaria CT-ről, , amely igazi áttörést jelenthet a szívbetegségek korai felismerésében.

Tudományos szimpózium résztvevői a Magyar Kardiológusok Társasága valamint a Magyar Tüdőgyógyász Társaság előadását hallgathatták meg „Együtt a dohányzás ellen” címmel.

50 éves a pacemaker beültetés:
Külön blokkban foglalkoznak a szív elektromos terápiájával, amely ebben az évben ünnepli ötven éves évfordulóját. Ez nem csak a szakma, hanem a betegek szempontjából is fontos előrelépést jelent. 1958. október 8-án Stockholmban a világhírű Karolinska Intézetben végezték el az első pacemaker beültetést, amely Ake Senning szívsebész professzor nevéhez fűződik. A készüléket Rune Elmquist orvos-mérnök tervezte. A 43 éves beteg haláláig /2001/ mintegy 25 pacemakerrel kapcsolatos műtéten esett át. Ez idő alatt a páciens egymilliárd szívütését egyre korszerűbb, méretében egyre kisebb eszköz koordinálta.

Az első betegnél a beültetés a lassú szívműködés következtében fellépő ismételt eszméletvesztések miatt történt. A pacemaker életmentőnek bizonyult, megakadályozta az életet veszélyeztető eszméletvesztéses rohamokat, a beteg 43 évvel később 2001-ben hunyt el 87 éves korában.
Magyarországon, mindössze négy évvel Stockholm után, 1962-ben került sor az első pacemaker beültetésre.
Az első években a beültetéshez szükséges volt a mellkas megnyitása, mivel az ingerléshez és érzékeléshez szükséges elektródát közvetlenül a szívizomra varrták fel. Az 1960-as évek első felében új műtéti eljárást vezettek be: az elektródát egy vénán keresztül vezették a jobb kamrába, és az ehhez csatlakoztatott telepet – ami az elektronikát és az energia forrást tartalmazta – a kulcscsont alatti régióban, a bőr alá lehetet elhelyezni. 
Az első 15 évben beültetett telepek igen nagyok voltak, súlyuk meghaladta a 100 grammot. Forradalmi változást hozott az 1972-ben bevezetett „lithium jodid” elemek alkalmazása, melynek eredményeképp a telepek súlya lényegesen csökkent, ugyanakkor élettartamuk a korábbi 2-3 évről 8-10 évre nőtt. A mikroelektronika eredményeinek alkalmazása további – korábban elképzelhetetlen - lehetőségeket nyitott meg a pacemaker kezelés területén.
A mai modern készülékek 20-25 gramm súlyúak, élettartamuk 6–10 év között van, működésük külső vezérléssel beállítható és változtatható, képesek számos diagnosztikus adat tárolására. A beültetés helyi érzéstelenítésben történik, a betegek számára minimális megterhelést jelent, bármely életkorban biztonsággal elvégezhető. A pacemaker beültetés világszerte betegek millióinak életét hosszabbította meg, és javította életminőségüket. Évente hazánkban 4500-5000 PM telepet ültetnek be.

Külön kuriózumnak számított, hogy a részvevőknek bemutatták azt a 80 éves hölgyet, akinek hazánkban jelenleg a legrégebben,  mintegy negyven esztendeje ültették be az első pacemakert. 

Technikai bravúr vagy igazi áttörés a betegség korai felismerésében, amely bizonyos esetekben „kiválthatja” a szívkatéterezést.
A computer tomograph (CT) egy évtizedek óta alkalmazott diagnosztikai eszköz, mely a szervezet felépítését röntgensugarakkal és megfelelő szoftverek segítségével rekonstruálni képes.
Ez a nem-invazív módszer az utóbbi években olyan fejlettségi fokra ért, hogy a mozgó szíven futó milliméteres nagyságú koszorúserek leképezésére is alkalmas röntgen kontrasztanyag segítségével, lehetőséget nyújtva a koszorúsérrendszer szűkületeinek és elváltozásainak feltérképezésére.
A technika fejlődésének köszönhetően született meg a 64 szeletes, illetve a dual source Cardio-CT vizsgálati módszer,  (rengeteg található, több száz)
A Cardio-CT berendezés néhány másodperc alatt teljes képet ad magáról a szívről. A kettő illetve három dimenzióban elkészült képeket, az orvos számítógéppel analizálja, amely során a koszorúér szűkületek azonosításán kívül lehetőség nyílik a pitvarok, kamrák, a vénás és artériás rendszer térbeli leképezésére, ugyanakkor információt ad a szív összehúzódó képességéről.
A Cardio-CT eljárás alkalmas a koszorúserek átjárhatóságának vizsgálatára is, lehetőség nyílik az infarktus megelőző szűkületek ábrázolására, illetve a panaszokat okozó koronáriaszűkület  detektálására. a szűkületet még nem okozó, de infarktus veszélyt jelentő puha plakkok kimutatására is.
A lelet alapján az orvos megtervezi a beteg további kezelését, eldönti, hogy  szükség van-e hagyományos invazív szivkatéterezésre vagy sem. Tehát ennek a módszernek az alkalmazásával sok esetben kiküszöbölhető maga a diagnosztikai célból végzett szívkatéterezés.
A vizsgálat teljesen fájdalommentes, nem okoz bezártsági érzést, a szív terhelése nélkül, nyugalmi állapotban ambulánsan elvégezhető.
Maga az effektív vizsgálat mindössze 12 másodpercet vesz igénybe, míg az előkészítés maximum 20 percig tart.
   
Amennyiben a vizsgálati lelet negatív, úgy a koszorúér-betegség illetve az infarktus veszélye 96-99 százalékos valószínűséggel kizárható.

Ca-score vizsgálat
A koszorúserekben, mint minden érben, az idő múlásával mész rakódik le. A computer tomograph-val végezhető Ca-score (meszesedési-mutató) vizsgálat megadja, hogy a koszorúsérrendszerben mennyi mész rakódott le az évek során. Az érték nagyságából
következtetni lehet arra, hogy az illető mennyire veszélyeztetett a szívizominfarktus kialakulása tekintetében.

Gyilkos kór- a dohányzás- összefogás
A társadalom számára óriási terhet jelent a káros szenvedély következtében kialakult betegségek kezelése. Napjainkban minden ötödik emberhalálért ez a "csendes" gyilkos felel. A világon mintegy 1, 3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt. Maga a dohányzás a tüdőrák okozta halálozás 90-95%-ért, az összes rákhalálozás 30-35%-ért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85%-ért, míg a szív és érrendszeri betegségek 25-30%-ért felelős. A cigaretta okozta tragédiák elsősorban a középkorú 40-50 éves embereket, fenyegetik, akik átlag 20 évvel élhetnének tovább, ha nem hódolnának szenvedélyüknek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon jelenleg évente mintegy 3 millió ember halála vezethető vissza e káros szenvedély  ártalmaira. Ez a szám a következő évezred '20-as, '30-as éveire 10 millióra emelkedhet, ami azt jelenti, hogy a dohányzás okozta következményeitől  Földön 3 másodpercenként meghalhat valaki .

De nézzük mi a helyzet nálunk Magyarországon. Hazánk a dohányzást tekintve sajnálatos módón a világranglista dobogós helyére került. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként több mint háromezer szál. Ezeket, ha egymás mellé helyezzük, mintegy 250 métert tesz ki, ami annyit jelent, hogy a magyarok közel 2 millió kilométernyi "rudat" – az egyenlítő hosszának negyvennyolcszorosát – füstölik el évente. Ez elgondolkodtató, és ha ez sem rázza meg az embereket, a politikai döntéshozókat, akkor nincs miről beszélni. Nemcsak a felnőttek, hanem sajnos a fiatalok is egyre többen válnak a cigaretta rabjává.
A magukat dohányosnak valló felnőttek több mint 90 százaléka serdülőkorában kezdett hódolni szenvedélyének. Az ő esetük is példázza, hogy igazi rászokás azoknál alakul ki, akik 19 éves koruk előtt válnak rabbá. Ők nehezen vagy sose szoknak le, míg a 25 éves koruk után "bűnbeesők" közül többen jó eséllyel elég hamar le tudnak szokni. Abban, viszont minden szakember és laikus egyetért, hogy a rászokás leginkább gyerekkorban kezdődik, illetve minél korábban kezdett hódolni a tiltott élvezetnek valaki, annál nehezebben tud megválni tőle, lemondani róla.
A  dohányzás szinte minden területen hatalmas kiesésekkel jár. Nemcsak a szenvedélybetegnek és családjának, hanem magának a társadalomnak, sőt az állami költségvetésnek is jelentős károkat okoz.

Statisztika

A tavalyi esztendőben az Európai Unióban 1,9 millióan, míg Magyarországon 70 ezren haltak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben.

Hazánkban évente mintegy 25 ezer akut szívinfarktussal lehet számolni, mely még a kelet-európai átlagnál is rosszabb.

Ugyanakkor az országhatárainkon belül is tapasztalhatók különbségek: Magyarország dél-nyugati és észak-keleti részében a népességre kivetített halálozások száma magasabb, mint a többi régió átlaga. Hazánkban e tekintetben Zala, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben jegyezték fel a legkedvezőtlenebb adatokat. A “szerencsésebbekhez” tartozik Baranya, Vas, Győr-Moson-Sopron és Csongrád megye, illetve Budapest.

Szívinfarktus

A szívinfarktus hírtelen, minden átmenet nélkül jelentkezik, kialakulása azonban hosszú évek  „törvényszegéseinek” következménye. Az ember keringési rendszere sokáig képes ellensúlyozni a „visszaéléseket”, de egy határon túl „betelik a pohár”. A koszorúserek az esztendők folyamán fokozatosan szűkülnek, így egyre kevesebb vér áramlik az erekben és az oxigénellátás is csökken, majd bekövetkezik az infarktus. Nagymértékű szívizom elhalás esetén a szívizom átszakadhat: azonnali halál állhat be. A szívinfarktusok mintegy 10%-át „néma infarktusnak” nevezik, mivel a beteg semmit sem érez belőle és a lezajlott infarktusra valamilyen későbbi vizsgálat során derül fény.