|
Kullancsveszély!
A kullancsok világszerte, az Európa Uniós országokban, így Magyarországon is sok bajt és betegséget okoznak az emberek és az állatok körében. Kontinensünkön és hazánkban a globális felmelegedés következtében az enyhe telek okán egész évben aktívak a kullancsok úgy a természetben, mint a kertekben és a közparkokban.
A kullancsfajok biológiájáról, a fertőző betegségek kórokozóinak terjesztésében játszott szerepükről, az ellenük való védekezés módszereiről és a bőrből történő szakszerű eltávolításukról sok tévhit kering.
Célunk, hogy a kullancsokról szóló tévhitek helyett a Tisztelt Olvasó elé tárjuk a valós ismereteket. Kiemelt hangsúlyt helyezve a megelőzés módszereinek ismertetésére azért, hogy alkalmazásukkal, azaz az egészségtudatos magatartással biztonságosan tölthessék szabadidejüket a természetben.
A kullancsok
A kullancsok pókszabású, egységes testű, ízeltlábú, vérszívó élősködők (ektoparaziták). A Föld összes kontinensét közel 800 kullancsfaj népesíti be, Skandináviától a Tűzföldig, Európától egészen Ázsián át Amerikáig, (még a sivatagok és a barlangok lakóit is zaklatják).
A kullancsok családjának 42 faja honos Magyarországon. Szerencsére a kullancsfajok többsége csak bizonyos erdei állatból szív vért
(pl.: csak a rókákból táplálkozik az Ixodes vulpis).
Egy tucat a száma azon kullancsfajoknak, melyek nem válogatnak, minden „vérrel üzemelő” lényt támadnak, s közülük a legnagyobb egyedszámban, a legtöbb betegséget terjesztő Közönséges kullancs a legelterjedtebb, s őt követi másodikként a Kutyakullancs
 Honnan támadnak a kullancsok?
A múlt század 70-80-as éveiben, amikor beindult a hazai telkes-belföldi „kutya turizmus” sokan nem védték kedvencüket a kullancsok ellen. Ennek okán a kiránduló ebek széthurcolták az országban honos, veszélyes kullancsokat, s így mára azok megtelepedtek a falvak, a városok, s a főváros kertjeiben és közparkjaiban is.
A szem nélküli, „vak” kullancsok a lombos erdők, kertek és parkok lakói. Tájékozódásuk fő szerve az elülső lábaikon lévő Haller-szerv, mely egy biológiai-kémiai-fizikai „radarként” üzemel és képes felderíteni-bemérni a kullancsok számára a susnyásban bóklászó potenciális áldozatot. Ahhoz, hogy ily módon tájékozódjanak a szemmel nem rendelkező kullancsok, magasra (max.:1,5 m-re) kell mászniuk a cserjék, vagy facsemeték leveleinek árnyékot adó fonákjára. A leveleken a tapadókorongos- karomban végződő lábaikkal kapaszkodó szem nélküli, „vak” kullancsok tehát az áldozatukra „fentről vetik rá magukat”.
E támadási módot alkalmazza például a Közönséges kullancs (Ixodes ricinus).
A sétáló, kiránduló kutyára, vagy gazdájára mászva előszeretettel bújik az izzadt, napfénytől takart meleg hajlatokba.
A szemmel rendelkező, látó kullancsok a gyepi növénytársulásokat lakják és a fűszálak árnyékos fonákján megkapaszkodva, lesből várják áldozatukat, akire „alulról kapaszkodnak fel”. E stratégiát alkalmazza például a Kutyakullancs (Dermacentor reticulatus), mely őshonos a somogyi legelőkön és a Hortobágyon is.
A gyepen bóklászó emberre, vagy kutyára mászva előszeretettel bújik a zokniba vagy a lábvég szőrébe, és a lábujjközök, vagy a hajlatok bőrébe fúrja magát, s tud egy ideig észrevétlen maradni.
Mikor támadnak a kullancsok?
A kullancsok most már egész éven át jelen vannak a környezetünkben.
A régi életritmusukból megtartották a nagy tavaszi-nyár eleji fő rajzásukat és az őszi kisebb rajzásukat.
Van azonban napi inváziós görbéjük is. A déli, napsütötte órákban elhúzódnak...
A kullancsok egyedfejlődése a járványtan alapja
A kullancsok egyedfejődési alakjai (pete – lárva – nimfa - kifejlett nőstény/hím) egyszer vért szívnak a továbbfejlődésük küszöbén. Az adott régióban élő erdei állatok a kórokozók fenntartói/rezervoárjai.
Belőlük szívnak fertőző vért a kullancsok és a következő egyedfejlődési alak oltja tovább az emberbe...
Pl.: A természetben az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusának fő fenntartója a sárganyakú erdei egér (Apodemusflavicollis). Az őt csípő kullancs oltja tovább a vírust, de, ha az nőstény kullancs, akkor már örökké fertőző kullancs családfa képződik...
A kullancsok fertőzési technikái
A világon közel 200 fertőző betegség kórokozóinak terjesztésében van szerepük a kullancsoknak is. A kullancsok terjesztette kórokozók okozta betegségek közül azokra vetül nagyobb figyelem, melyek emberi- és háziállat megbetegedéseket egyaránt okoznak.
A különféle euryxen kullancsfajok egyedfejlődési alakjai a vadállatokból a szívott vérrel veszik magukba a kórokozókat (vírusokat, rickettsiákat, baktériumokat, egy- vagy többsejtű parazitákat) és „oltják” tovább a következő csípett áldozatukba.
Az ember és a háziállat megfertőződése azon múlik, hogy az adott földrajzi régióban az erdei állatok körében milyen kullancs terjesztette betegség honos, mert annak a kórokozóját oltják tovább az emberbe vagy a háziállatba.
A kullancs-fertőzések leggyakrabban a csípéssel (nyálukkal) történik.
Azonban a kullancs más fertőzési technikákkal is „rendelkezik”:
A kullancs székletében is vannak kórokozók. A széklet beszáradása után az felporzik, s így a közelben lévő ember - vagy háziállat a por belégzésekor légúti fertőzést szenved. A bőrsebbe került széklet is fertőz.
Az elhalt kullancs testében élve maradnak a mikroorganizmusok és a tetem porladása után is megvan a belégzéses fertőződés lehetősége. A széklet és a tetem porladás után az állattartó épületek és a ritkán használt hétvégi házak takarítása során a fertőző por belégzésével is okoz fertőződést.
A természetben legelő birka, kecske, vagy tehén nyers tejének jóleső kortyolásakor is fertőződhet az óvatlan kiránduló a kullancs által a kérődzőbe jutott kórokozótól.
A kullancsok terjesztette kórokozókkal fertőzött erdei állatok testváladékaikkal szennyezik a növényzetet- és a természetes vizeket, ahol közvetett úton mi is és kedvencállatunk is fertőződhetünk.
A fertőzött kullancs- vagy ürüléke lenyelésével is bekövetkezhet a fertőződés, elsősorban kisgyermek vagy kutya esetében.
Emberi „kullancsbetegségek”
Legveszélyesebb betegség az agyvelő-és agyhártyagyulladás, mert a betegek 40%-a bénulásos szövődményt szenved el, s a betegek 1% meghal a vírusfertőzés következtében.
A legnagyobb betegszámot adó kullancs terjesztette betegség a Lyme borreliosis.
Kullancsok elleni védekezési módok (Terület- és egyedvédelem)
Területvédelem: Táborhelyeinket-, parkjainkat- és kertjeinket kora tavasszal tegyük rendbe. Szüntessük meg a csalitos-bozótos területeket. Ezzel megszűntetjük az erdei állatok búvóhelyeit, akik így kiszorulnak az urbanizált környezetből és nem hurcolnak be közelünkbe kullancsokat. Túránkon és a természetben végzett munka során tartsák be az óvó rendszabályokat. Vadak által gyakran látogatott területeket kerüljék, ott ne táborozzanak.
Egyedvédelem: Megfelelő öltözékben tartózkodjanak a természetben, s az indulás előtt használjanak a patikákban kapható kullancs riasztó termékek valamelyikét.
Kullancsbetegségek elleni védekezés
Érdemes az agyvelő- és agyhártyagyulladás elleni oltást az őszi-téli hónapokban elkezdeni, hogy teljes védelem álljon rendelkezésre tavasszal. Gyermekeinket és magunkat oltassuk a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen! Az emlékeztető oltásokról soha ne feledkezzünk meg.
Ember- és kedvencállat bőréből például a patikákban kapható Kullancs-eltávolító kanállal távolítsa el a vérszívót.
Kullancsok karrierje hazánkban és az Európai Unióban
A globális felmelegedés okán évről évre nő a kullancsok száma és területi elterjedése Európában, így hazánkban is. Az 1970-es években bekövetkezett „első katarzis" után félő, hogy az uniós országok kullancsveszélyes / endémiás területein járó több mint hatvanmilliós turistatömeg és házi kedvenceik előidézhetik az úgynevezett „második katarzist", és ez olyan kullancs terjesztette betegségek megjelenését is maga után hozza, amelyek eddig ismeretlenek voltak ebben a térségben (például a mediterrán foltos láz). Sajnos a klímaváltozás is kedvez a kullancsinváziónak, az enyhe telek alatt nem pusztulnak el a vérszívók, és egész évben jelen vannak a természetben. Az évente frissülő "kullancsbetegségek térképen" megfigyelhető, hogy mely területek a legfertőzöttebbek. Budapest és agglomerációs körzete, Pest, Nógrád, Vas, Zala és Somogy megye tartozik a magas rizikófaktorú területek közé. Általában ezekben a térségekben a két- és négylábú szeretteinkre az agyvelő- és agyhártyagyulladás és a Lyme - kór kórokozóját terjeszthetik a kullancsok (az eddigi adatok szerint), de gyakorlatilag bármely területen előfordulhat bármelyik megbetegedés. A magas hegységekben, a fenyves szint felett már ritkán találkozni kullancsokkal, ám ilyen itthon nincsen.
„A kullancsok elleni védekezésben
kutyáink védelme egyben a mi védelmünk is...”
A felelős állattartó folyamatosan, egész éven át, védi kutyáját kullancsirtó - riasztó készítménnyel.
Fontos! Teszi ezt azért, mert a kullancsok elleni védekezés paradigmaváltásának egyik új eleme az, hogy kutyáink kullancs elleni kezelésével (kullancs mentességével) nem csak kedvencünk egészségét-, hanem általuk kertjeinkbe-, parkjainkba történő kullancs behurcolást is megakadályozhatjuk, s ennek kapcsán magunkat és lakókörnyezetünkbe élőket is védjük a kullancsok támadásától!!! A felelős kutya tartó egész éven át, rendszeres kullancs elleni kezeléssel nagyban hozzá járul a kutya tartók, ill. kutyát nem tartók konfliktusának teljes, felelős kezeléséhez.
Szükség lenne a kötelező veszettség oltáshoz-, bélféreghajtáshoz törvényileg illeszteni a külsőélősködők, így a kullancsok elleni kötelező prevenciós kezelést is...
Ezen „elvégzett kezeléseket a kutyákon láttatni kellene”, s a társadalom minden rétege felé a felelősség hordozást szimbolizálná!
A kullancsok ellen védjük kertjeinket, parkjainkat. Számolják fel a kullancsbehurcoló erdei állatok számára alkalmas búvóhelyeket (bozótosokat, farakásokat stb.), s gyakorta kaszáljanak.
A két- és négylábú szeretteiket ne engedjék a vadak által látogatott susnyós-bozótosokba.
Minden védekezés dacára kutyáikat érheti fertőző kullancscsípés. A vérrel szívott kifejlett kullancs szakszerű eltávolítására legyen a házi patikájukban, ill. a kiránduláson a hátizsákjukba például a gyógyszertárakban és az állatpatikákban kapható kullancs-eltávolító kanál és egy műanyag filmes doboz. A kullancs vizit során talált csípő élősdit tegyék a filmes dobozba, s hűtve tárolják. A kullancs laboratóriumban vallatóra fogható, hogy milyen kórokozóval fenyeget ….
Sajnálatosan Magyarország erősen fertőzött terület. Kiemelten nagy kockázatú megyékben élők és oda rendszeresen túrázók szenvedték el a statisztikai robbanást (fertőzött eset száma 115 - ről 175 - re emelkedett 2006 – ról 2007 - re). Azaz 65% - kal emelkedett az agyvelő- és agyhártyagyulladásos
esetek száma. Ebbe persze közrejátszhatott a múlt évi kecske tejivó turisták több tucatos betegszáma is...
Fontos, hogy az iskolások körében, elinduljon a kullancsveszély elhárításának ismertetése, mert az iskolai kirándulásokkor egy esetleges megbetegedés a bajon túl felnőtt felelősség vállalással társul!
TBE/FSME 2007-ben az Európa Unióban...
Ausztriában a fertőzések elkerülése végett a lakosság spontán szándékú prevenciós indíttatású védőoltás kampány hatására a lakosság 90%-a oltott az agyvelő- és agyhártya gyulladás vírusa ellen. Ennek dacára is van beteg...
A térkép mutatta, hogy milyen óriási területeken elterjedtek a fertőző kullancsok, ezért bel- és külföldi útjaink előtt fel kell készülni a kullancstámadásra: oltástól... a kullancskanálig!!!!
A felmérések szerint Európa kullancs-veszélyes területein évente 60 millió ember turistáskodik. A honi ebek közül kb. 70 ezren rendelkeznek állatútlevéllel, s legtöbben közülük gyakorta látogatják Európa kullancs-veszélyes vidékeit. A probléma veszélyessége miatt számos EU - s országban (Brit szigeteken, Skandináv országokban) fontos járványvédelmi cél az import kullancsok országuktól való távoltartása. Ennek okán bizonyos országokba beutaztatni kívánt kutyát hivatalosan, állatorvos által kullancsok ellen le kell kezelni, mely cselekményt az Állatútlevél VI. bekezdésének, azaz a kullancs-elleneskezelések rovatban az állatorvos igazol.
A kullancsveszélyt kormányzati / egészségpolitikai vonalon, valamint a rendezvény főszervezői- és a vendéglátásban szereplő utazási irodák és szálláshelyek tulajdonosai részéről igen komolyan veszik a 2008. június 8-30. között Svájcban és Ausztriában megrendezésre kerülő FOCI EB - én.
Minden prospektuson a lábjegyzetben szerepel az a figyelem felhívás, hogy csak akkor szavatolják a FOCI EB - re érkező turista zavartalan élményszerzését, ha be van oltva a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusa ellen...
Ne féljék a természetet!
A városlakók ismerik a városi/közlekedési veszélyeket. Preventíven élnek.
Ha a természetbe kerül a városlakó, besokkol, miért?
Ismerjék meg a természet adta veszélyeket, s hárítsák el, hogy biztonságban lehessenek a természetben.
Dr Kapiller Zoltán
Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület elnöke |
