logo

Vérvétel – Mit kell tudni a labor eredményről?

Ha vérvétel után a kezükbe veszik a labor eredményüket, majd az orvos diagnózisát meghallgatják talán el is süllyesztik a papírost valamelyik dossziéjukba, és bele se néznek. Aztán este otthon felidézve az orvosnál hallottakat összefüggést keresnek a temérdek rövidítéssel és számadattal a labor eredményükön….. ugye nem is olyan egyértelmű?
Íme egy kis tájékoztató jellegű áttekintés néhány a vérkép vizsgálatban figyelt faktorról.
A vér alapvetően két részre bontható a plazmára és a sejtes elemekre.

Vérplazma: 55 százalékát teszi ki a vérnek. 90 százaléka a plazmának víz.
A vizsgálatok során a benne levő plazmaproteineket/ fehérjéket: (fibrinogén, globulin, albumin) figyelik, az elekrtolitok (Na, K, Mg, Cl, HCO3, PO4, SO4) mennyiségét, és az anyagcsere termékekét (pl., karbamid, húgysav, bilirubin) A plazmában vannak még tápanyagok (glükóz/ cukor, lipid, aminósav), hormonok és enzimek, melyek szintjét ugyancsak feltüntetik. Ezekre most nem térnék ki, részletesebben írok a vér alakos elemeiről.
A vér 45 százalékát az alakos elemek teszik ki:

Vörösvértest/ Eritrocyta (vvt): Kicsi 7-8 mikrométeres, bikonkáv korong (olyan az alakja, mint egy fánknak). 120 nap az élettartama.
Emlősökben nem tartalmaz sejtmagot, sőt a többi sejtszervecske is hiányzik, ezért hívjuk vörösvértestnek. Feladata az O2 szállítás.

MCV/ vvt- térfogat (Vörösvértest térfogat/ Átlagos sejttérfogat)
A vérszegénység - okától függően - általában a vörösvértestek térfogatának növekedésével vagy csökkenésével jár. A vizsgálat elvégzése a vérszegénység okának felismerésében lehet hasznos.

HGB (Hemoglobin) A vörösvértestekben található, az O2 ehhez kötötten szállítódik. Szintjének csökkenése utal vérszegénységre. Normálérték: férfiaknál: 130-180 g/l a nőknél pedig: 120-160 g/l.

MCH (Mean Corpuscular Hemoglobin/ Átlagos sejthemoglobin tartalom)
A teljes vérképben a vörösvértestekre (Vvt) vonatkozó, számított paraméter, a sejtek átlagos hemoglobin-tartalma (MCH=Hemoglobin/Vvt).

MCHC (Átlagos sejthemoglobin-koncentráció/ angolul Mean Corposcular Hemoglobin Concentration) Az MCHC az egy vvt-re vetített, számított hemoglobinkoncentráció. Csökkent MCHC-értékeket (hypochromia, halványabb festődés) találunk olyan betegségekben, ahol a hemoglobin kórosan alacsony koncentrációban van jelen a VVT-kben, mint például vashiányos vérszegénységben és talasszémiákban. Emelkedett MCHC-értékekkel (hyperchromia, fokozott festődés) járnak az olyan betegségek, amelyekben a hemoglobin kórosan magas koncentrációban van jelen a vvt-kben, például öröklött (herediter) szferocitózisban (egy viszonylag ritka veleszületett rendellenesség).

RDV- CV (Red Cell Distribution Width/ Vörösvértest-eloszlási szélesség)
Az RDW a vvt-k méretének homogenitását jellemző számított érték. Néhány vérszegénységtípusban, mint például a vészes vérszegénységben a vvt-k méretbeli (anizocitózis) és alakbeli (poikilocitózis) különbözősége együttesen az RDW emelkedését váltják ki.

VVT- süllyedés Az eljárás során az alvadásban gátolt vérben lévő sejtek ülepedési sebességét határozzák meg, A normálérték életkoronként változó: férfiak 50 év alatt: 15 mm/óra alatt, de 50 év felett: 20 mm/óra alatt. Nőknél 50 év alatt: 20 mm/óra alatt, de 50 év felett: 30 mm/óra alatt. A vizsgálat eredménye több ok miatt lehet alacsonyabb - szívelégtelenség, vörösvérsejt-többlet, sarlósejtes vérszegénység -, de ezeknek kisebb a jelentősége, mint az emelkedett süllyedésértéknek. A süllyedés értéke magasabb lehet a következő állapotokban: fertőző betegségek, gyulladás, rosszindulatú daganatok, súlyos vérszegénység, vesebetegség, pajzsmirigy túlműködés.

Vérlemezke/ Trombocyta: 2-3 mikrométer átmérőjű, emlősökben nem tartalmaz sejtmagot, mivel a csontvelői megacariocyták töredékei.
Az érfal sérülésekor szerotonint és tromboplastint szabadítanak fel ezzel segítik a  véralvadás folyamatát. Normálértéke 150 000-300 000 /ml. A magasabb vérlemezke szám esetén apró vérzések jelennek meg például a fogínyen, de alacsonyabb értékük esetén is kialakulhat vérzéshajlam.

MPV (Mean Platelet Volume/ Vérlemezkék átlag térfogata a vérben): Ha magas az érték, a szervezet nagy mennyiségű vérlemezkét termel. PDW (Platelet Distribution Width/ Vérlemezke eloszlási szélesség) A vérlemezkék méretének különbözőségét méri, tehát, ha a legnagyobb és a legkisebb közt nagy a különbség, a PDW értéke magas lesz, ha a különbség kicsi, a PDW érték is alacsony lesz. A referencia tartomány: 9- 13 fL. P- LCR (Platelet Large Cell Ratio/ Vérlemezke nagy sejt arány)

Fehérvérsejtek/ Leukocyták: A szervezet védekező rendszerének tagjai, a csontvelőben termelődnek, a vérben és a nyirokutakban keringenek. Feladatuk az idegen anyagok (baktériumok, vírusok) elpusztítása. Két csoportot különítünk el: Granulocyták, és Agranulocyták:
Granulocyták:

Neutrofil granulocyta: A fehévérsejtek állományának 65- 70 százaléka. 6- 7 nap az élettertemuk, és 10-12 mikrométer nagyságúak.
A sejt alapállománya tartalmaz ún. granulumokat/ hólyagocskákat, amelyekben különféle bontó enzimek vannak. Mivel ők az aspecifikus immunrendszer első katonái,  képesek elhagyni a véráramot, és eljutni a gyulladt szövetekbe. Ahol fagocitózissal (bekebelezik) elpusztítják a baktériumokat. Számuk heveny fertőző gyulladáskor, egyes rosszindulatú szövetképződés (rák) esetén, és néhány más betegségben jelentősen megemelkedhet.

Eozinofil granulocyták: 2-4 százalékát teszik ki az összes fehérvérsejtnek. Bennük is vannak bontó enzimekkel teli granulumok
Feladatuk: a parazitákkal szembeni védelem, féreg jelenléte esetén a szervezetben megnő az eozinofil granulocyták száma. Képesek ellensúlyozni az allergiás reakciókat. Idegen anyagoknak kitett nyálkahártyák kötőszövetében található sok, tehát ők is képesek elhagyni a véráramot.

Basofil granulocyták: Összes fehérvérsejt 0,5 százaléka. 10-12 nanométer nagy, élettartama 9- 18 hónap.Granulumai hidrolitikus enzimeket, heparint, hisztamint, tartalmaznak.
Ig –E (Immunglobulin- E) receptoraik vannak, és nagy granulumaik a sejt alapállományában, melyek tartalma ingere felszabadul. Ezért működésbeli hasonlóságot mutatnak a hízósejtekkel/ Mastocyta, melyek a kötőszövetben, kapillárisok közelében találhatók, és szintén anafilaxiás, és allergiás reakciókban van szerepük. Agranulocyták: A sejt alapállományában nincsenek granulumok.

Monocyta: Az összes fehérvérsejt 4-5 százaléka, 15-20 mikrométeres. Számuk 200-800 mm3-enként. Amőboid mozgással haladnak, és fagociózissal pusztítják a baktériumokat, és testidegen sejteket, tehát ők is bekebelezik őket. Egy-két napot töltenek a vérben, aztán kivándorolnak a kötőszövetbe, innentől már Makrofágoknak hívjuk őket.

Limfocyta: 25-30 százalékuk az összes fehérvérsejteknek. Számuk 1500-3500 mm3-enként.
Őket nevezhetnénk az immunrendszer tisztjeinek. Feladatukat nem a vérben, hanem a nyirokrendszerben és a kötőszövetben töltik be.
A nyirokszövetben termelődnek, és két nagy csoportjukat tartják számon:
T- Limfocyták: ők a baktériumokat „közelharcban” pusztítják el, tehát a celluláris/ sejtes immunitás a feladatuk, immunológiailag aktív vegyületeket választanak el, és segítik a B-Lymfocytákat a működésükben. (cytotoxikusak)
B- Limfocyták: rájuk az antitestes immunitás jellemző, felismerik az antigéneket és antitesteket termelnek ellenük (humorális immunválasz). 

Forrás: www.labtestonline.hu
Keszőcze Anikó

vissza a kezdő lapra vissza a cikkekhezMagazin Hasznos

 

| More
 

Hírek Cikkek Magazin Hasznos Media Ajánlat kérés Fófum Magunkról Kapcsolat Impresszum