A téli depresszióról (SAD, Seasonal Affective Disorder)

Az őszi vagy téli depresszió, más néven SAD (Seasonal Affective Disorder), az emberek 10-20 százalékát érinti évről évre. Ez szervezetünk és lelkünk természetes, de túlzott reakciója a sötét évszakokra. A jelenség részben a fény hiányával magyarázható. A sötétség fokozza az u.n. „Drakula-hormon” termelését (melatonin), ami depresszióra hajlamosít bennünket. Az emberek többsége jól alkalmazkodik a téli hónapokhoz, de mindig akadnak olyanok, akik érzékenyen reagálnak a fokozott melatonin kiválasztásra. Számukra elengedhetetlenül fontos a kimozdulás, a napfényen való tartózkodás, a séta.

A téli hónapok a viselkedésünkre is jelentős hatással bír: fáradtabbá teszik az embert, kedvez a visszahúzódásnak. Azonban ha hanyagoljuk a korábbi tevékenységeinket, az tovább rontja a hangulatunkat, fokozza a fáradtságot és a kedvtelenséget.

Nyáron sokat kint vagyunk a természetben, rengeteg új benyomás, inger ér minket (színek, fények stb.). A város és vidék tele van olyan helyekkel, ahol spontánul lehet találkozni valakivel - esetleg ismerkedni is. Nyáron több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk, és természetes módon többet mozgunk is. Mindezek fokozzák a testi-lelki egyensúlyt.

Amikor az ősz és a tél eljön, egy drasztikus változás áll be sok ember számára. A téli depresszió sokszor annak az egyszerű dolognak a következménye, hogy nem tesszük meg mindazt, amit korábban, nyáron tettünk.

A sötétség (és nem csak a fény-hiány) is sokat hat a viselkedésünkre: az alvás és ébrenlét irányítója. Ezen túl másodlagos hatásaként említhetjük a visszavonulást, a figyelem befelé fordulását ami könnyen depressziót okozhat. Ezért fontosak a téli kimozdulások, a séták. Érdemes autó helyett gyalog menni a munkahelyünkre, vagy lesétálni egy villamos megállót. A mozgás egy bizonyítottan hatékony öngyógyítási módszer, ami néha az antidepresszánsok hatásához is felérhet. 

(Két féle figyelem létezik. Az irányított koncentráció és a spontán figyelem. Az irányított összpontosítást használjuk, amikor feladatokat akarunk megoldani, szortírozni, szervezni. Amikor összpontosítunk, akkor kikapcsoljuk a külső zavaró ingereket, zajokat és aggodalmas gondolatokat. De ez nagyon sok energiát emészt fel és hamar elfáradunk. Energiát a spontán figyelemből nyerhetünk, ami akkor létesül, amikor nem kell kategorizálnunk és értékelnünk a látottakat. Egyfajta mentális éber pihenés szükséges számunkra. A természet, a zene és a kultúra stimulálja a spontán figyelmet, ami nyugalmat, valamint jó hangulatot ad.)

Tünetek
Az alábbi tünetek jellemezhetik a téli depressziót: Lehangoltnak érzi magát. Sok alvás ellenére sem érzi magát kipihenve. Elveszti érdeklődését a korábbi tevékenységek iránt. Önhibáztatás vagy önmarcangolás. Csökkent szexuális vágy. Tisztázatlan testi tünetek, ezek miatt aggodalmaskodás. Alkoholizmus, drog- gyógyszerabúzus, dohányzás.  Erős szénhidrát vágy (cukoréhség). Súlygyarapodás vagy fogyás. Összpontosítási nehézségek. Visszahúzódás, szociális helyzetek kerülése. Ezek a tünetek befolyásolják a mindennapi tevékenységet, esetleg a munkateljesítményt. Ha ezek a tünetek a sötét évszakokban jelentkeznek és visszatérnek, akkor téli depresszióról van szó. Hozzájárulhatnak érzelmi, kapcsolati problémák, esetleg korai traumák, az egyéni hajlamosító tényezők jelentősen befolyásolják a SAD megjelenési valószínűségét.
A SAD egy másik, ritkább változata jelentkezhet tavasszal és nyáron. Ezt álmatlanság, fogyás és energiával való túltöltöttség  (hipománia) jellemzi.

Kezelés
A depressziós epizód gyógyítási esélyei nagyok. A kezelés csökkenti mind a tünetek súlyosságát és időtartamát. A depresszió rendszerint kezelés nélkül is elmúlik, de csak hosszú idő után. Van, akit egész élete során csak egy depressziós epizód ér, de gyakoriak a visszatérő „rekurrens” epizódok. A depressziók okai többtényezősek: azt feltételezzük, hogy a jelen helyzet váltotta ki, de az egyén már korábban is rendelkezett hajlamosító háttértényezőkkel, mint például bizonyos attitűdökkel (a sikereim a véletlen művei, a hibáim viszont stabil belső tulajdonságok) vagy személyiségjellemzőkkel (önérvényesítés túlzott háttérbeszorítása, önbizalomhiány). Gyakran valamilyen veszteségélmény váltja ki a depressziót, ami egy korábbi feldolgozatlan veszteségélményre mintázódik, és hatványozza azt. A korábbi veszteségélmény sokszor feledésbe merül, de a tudattalanban maradva továbbra is befolyásolja életünket és kapcsolatainkat. A kezelés módszereit illetően mind a kognitív és pszichodinamikus, illetve szimbólumterápiák is hasznosak lehetnek. Hatékonynak bizonyul még a pszichoterápia gyógyszeres kezeléssel való kiegészítése, főként súlyosabb tünetek esetén. Megelőzésként jó önismeret, önbizalom növelés és kiegyensúlyozott kapcsolatok bizonyulnak fontosnak.

Baksa Mercedesz
Klinikai Szakpszichológus

Mensana Egészségközpont
06-1-275 2452
http://mensana2004.hu/

vissza a cikkekhez