Miről döntenek a gének … és miről nem… ?

Azt, hogy kire hasonlítunk, milyen külső tulajdonságokat (fenotipust) örököltünk, a gének más génekkel és a környezettel alakítják ki.
Tulajdonképpen a gén a sejtek magjában levő genetikai anyagnak, a DNS-nek (az ember esetében) szerkezeti egysége, amelyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló fehérjék előállításához és szabályozásához szükséges információt kódolja. A DNS-ek meghatározott szerkezetet alakítanak ki speciális fehérjékkel, ez a kromoszóma. Az emberi szervezet minden sejtjében 23 pár kromoszóma van, az ember diploid szervezet, tehát minden kromoszómája két példányban van jelen a sejtekben. Összesen tehát 42 kromoszóma. A kromoszóma készletünkben 24 különböző kromoszóma van, amiből 22 autoszóma/ testi kromoszóma, és kétféle gonoszóma/ nemi kromoszóma van. Az emberekre az XY/XX nem meghatározást használják, ahol XX a női nemet, és XY a férfi nemet határozza meg.

A testi sejtekben van minden autoszómából egy példány mindkét szülőtől (44 komoszóma), illetve egy X az anyától, és egy X, vagy egy Y az apától (+2 kromoszóma), így jön ki az emberi 46-os kromoszóma szám.

Ebből látszik, hogy az utódok nemét, legalábbis a kromoszómális nemet a hímivarsejtek határozzák meg, attól függően, hogy X vagy az Y kromoszómát tartalmazzák. Ha az utód olyan sejtből alakul amiben Y kromoszóma van, mindenképpen herévé fejlődik az embrióban az ivarszerv kezdemény, ha viszont az nincs jelen, petefészkek alakulnak embrionális korban.
Az ivarsejtek nem hordoznak azonos genetikai információt, és mivel (kromoszóma)számfelező osztódással/ meiozissal osztódnak, az ivarsejtek csupán 23 db kromoszómával bírnak. Amikor a petesejt és hímivarsejt összeolvadnak, akkor jön létre a zigótának nevezett képződmény, amely ezután (kromoszóma)számtartó osztódással/ mitózissal kezd osztódni, ezekben az utódsejtekben a magokban mindenhol 23 pár, azaz 46 db kromoszóma lesz. Ezekből a sejtekből lesz az embrió az anyaméhben. Mivel a két szülő ugyanazon géneknek, nem azonos változatát hordozta az utód teljesen új génkombinációkkal fog bírni.

Megfigyelték, hogy az utódokra a nagyszülők fenotipusos jellegei (külső tulajdonságai) lesznek jellemzőek valamilyen kombinációban.
Viszont újból ki kell emelni a környezti tényezőt, ami képes különböző genetikai adottságokkal bíró egyénekből hasonló fenotipusút kialakítani.

Ka.

vissza...