logo

 

Mit jelent? Laborvizsgálatok eredményei:vizeletvizsgálat

A vizelet vizsgálata számos klinikai jelentőségű adatot szolgáltathat, nemcsak a vesék működéséről és a húgyutak megbetegedéseiről, hanem a szervezet különféle anyagcsere folyamatairól a szervek sejtrendszerek működéséről. A továbbiakban legyen szó néhány fontosabb adatról, amit a leleteken feltüntetnek.

Vizelet fajsúly/ Víz. fajsúly/ Fs: A vizsgálat során a vizeletben előforduló anyagok mennyiségét és töménységét mérik. A normálértéke 1001-1030 g/l, ha ettől értéke eltér, utalhat arra, hogy az illető sok folyadékot iszik, és a szervezet igyekszik megszabadulni tőle. Vagy szomjazik, átaludta az éjszakát (reggeli első vizelet vizsgálata esetén normális). Kóros anyagok (cukor, mérgek, röntgen vizsgálatok során használt kontraszt anyag) felhalmozódása is emelheti a vizelet fajsúlyát. Csökkenteni tudjuk, ha növeljük a bevitt folyadék mennyiségét. Egyes ritka betegségeknél a szervezet képtelen a vizelet koncentrálására és a szomjazás ellenére is híg vizeletet ürít (diabetes insipidus).

Viz. pH/ Vizelet pH: A vizsgálat a vizelet vegyhatását, azaz savasságát-lúgosságát méri. A pH rendesen a 4,5-8,5-ös tartományba esik, értéke például az étrendtől is függ, szigorúan vett normálértéke nincs. A pH magasabb értéke, lúgos (alkalikus) vizeletre utal. Ez  leginkább a húgyutakban lévő, ún. urea-bontó baktériumok okoznak, tehát bakteriális fertőzésre utal. Ilyenkor a vizeletből kitenyésztik, azonosítják a kórokozót, és a megfelelő gyógyszeres (antibiotikum) kezelést írnak elő. (A vegetáriánusok vizelete általában szintén lúgos.) A pH- értékét emelhetjük ún. alkalizáló diétákkal is, mellyel megelőzhető a savas környezetet kedvelő vesekövek kialakulása. Tehát vizsgálat a vizelet bakteriális fertőzésének, az ürített kő típusának megállapításában segít.

Viz. fehérje kimut./ Vizelet fehérje kimutatása:
A vizelettel naponta mintegy 30-40 féle (pl. plazma-, vese-, prosztata-ondóhólyag-, széteső sejt eredetű) fehérje ürül 50-150 mg összmennyiségben. A veseboholy-szűrlet normálisan 20-30 mg fehérjét tartalmaz. Ennek legnagyobb része a vesecsatornákból visszaszívódik. Normál esetben igen kevés fehérje van a vizeletben, mennyisége 75 mg/nap ürítésig tekinthető normálisnak, 150 mg/nap már kóros. A vesebetegségek egyik leggyakoribb jele. Daganatok is termelhetnek jellegzetes fehérjéket, melyek megjelennek a vizeletben. Ezen kívül láz, fizikai terhelés, alsó húgyúti fertőzés, szívbetegség és a terhesség is járhat emelkedett értékkel. A vesebetegségből adódó fehérjevesztés a szervezet vérben található fő fehérjéjének csökkenéséhez vezet, mely alsó végtagi vizenyősödést is okozhat. Ilyen állapotokban mindenképpen szakorvoshoz (belgyógyász, nefrológus) kell fordulni!

Viz. ubg/ Vizelet urobilinogén:
A vörös vértestekben lévő hemoglobin egyik lebontási terméke a konjugált bilirubin. Ez az epével a bélbe kerül, ahol a bélbaktériumok urobilinogénné bontják le. Többsége a májon át ürül, normális esetben csak kis része távozik a vizelettel. Normálértéke kb 17 µmol/l alatt. Az urobilinogén értéke nagyobb, ha a bilirubin mennyisége is magasabb, például a vörösvértest-széteséssel járó betegségek esetén. Májbetegségeknél pedig a máj nem képes kiválasztani az urobilinogént, így nagyobb része ürül a vesében. Alacsonyabb az értéke: az epeúti elzáródással járó betegségek esetén a konjugált bilirubin nem jut a bélbe, így az urobilinogén nem alakul ki.

Viz. vér/ hgb/ Vizelet vér/ hemoglobin:
1000 vörösvértest / ml alatt. Ha 1 l vizeletbe körülbelül 1 ml vér kerül, az már szemmel észrevehető vörös elszíneződést okoz. A vizsgálat olyan kis mennyiségű vért is kimutat, mely még nem festi meg a vizeletet. A vizeletben lévő vér a húgyutak, a prosztata vagy a vese betegségeire hívja fel a figyelmet. Pozitivitást okozhatnak vérzékenységgel járó állapotok (alvadásgátló gyógyszerek szedése, májzsugor, stb.), a húgycső, húgyhólyag, húgyvezetékek, vese gyulladása, daganata, a prosztata betegségei, a vesekövesség és különféle vesebetegségek. Leggyakrabban ürülő vesekövek okoznak vérvizelést. A fenti betegségek részletesebb kivizsgálást igényelnek, ezért ajánlott szakorvoshoz (nefrológus, urológus) fordulni. Alacsonyabb értéket kapunk a vizsgálat során, tehát álnegatív eredményt, magas C- vitamin szint esetén. Nőkben gyakran az ad álpozitív eredményt, ha a menstruáció során a minta vérrel szennyeződik. Sűrű (koncentrált) vizelet, fizikai megerőltetés, vitaminok és ételek is okozhatnak álpozitivitást.

Vizelet cukor/ glükóz:
A vérben lévő glükóz - avagy szőlőcukor – normális esetben a vizeletben nincs glükóz a vizeletben. A vizeletben lévő cukor az emelkedett vércukorszint, így a cukorbetegség jelzője. Normálértéke: 0 mmol/l.Jól beállított cukorbetegeknél a vizeletben nincs cukor.
A vizeletben lévő cukor kitűnő táptalaj a baktériumok számára, ezért a húgyúti fertőzések valószínűsége sokkal magasabb. Csökkenteni lehet az előírt diéta szigorú betartásával.

Nitrit:
A vizeletben lévő nitrit baktériumok jelenlétére utal, vagyis bakteriális húgyúti fertőzés jelzője. Normál esetben nincs jelen a vizeletben. Ahhoz, hogy a vizsgálat pozitív legyen, megfelelő számú baktérium (105 kórokozó/ml) jelenléte, a nitrát jelenléte a vizeletben, és az szükséges, hogy a baktérium kellően hosszú ideig - legalább mintegy 4 órán át - legyen kapcsolatban a vizelettel. Ezért legjobb a reggel ürített vizelet.

Fehérvérsejt/ Leukocyta:
Normálértéke: 10 fehérvérsejt/mikroliter (µl) mennyiség alatt. A vizeletben lévő leukociták a húgyutak, a prosztata vagy a vese gyulladását jelzik.A leukociták fehérvérsejtek, melyek egy leukocita-észteráz nevű enzimet termelnek, a vizsgálat ennek segítségével mutatja ki őket. Emellett a vizelet-üledék mikroszkópos vizsgálatával is azonosíthatók, és mennyiségileg is meghatározhatók a fehérvérsejtek. A fehérvérsejtek jelenléte a vizeletben valószínűsíti baktériumok, tehát gyulladás jelenlétét a húgyutakban, prosztatában, vesében, de leggyakrabban a húgyhólyagban. Ha fehérvérsejt (leukocita) van a vizeletben, annak mennyiségét keresztekkel jelölik. A legtöbb a négy kereszt (++++), vagy mikroszkópos tárgylemezre cseppentenek az üledékből, és a mikroszkóp látómezejét felosztó kis négyzetekben, ún. látóterekben sejtszámlálással kapott számot írják a laborleletre. Normálértéke: 10 fehérvérsejt/mikroliter (µl) mennyiség alatt. vizeletcukor, vizelet-urobilinogén, egyes gyógyszerek (pl. rifampicin, phenazopyridin) és a C-vitamin a tesztcsíkon, a mikroszkóp alatt azonban ilyenkor is láthatóak a fehérvérsejtek.

 

Vissza a Cikkekhez