Képalkotó diagnosztika

Csak az újabban rendelkezünk olyan kifinomult módszerekkel, melyekkel az élő emberi agyról anélkül nyerhetünk részletes képet, hogy abban közben kellemetlenséget, vagy sérülést okoznánk. Az ilyen eljárások kidolgozása előtt az agysérülések helyét csak feltárásos idegsebészeti beavatkozással, bonyolult neurológiai diagnosztikus eljárásokkal tudták meghatározni.

Ultarahang (UH) Az UH vizsgálat főleg a lágyrész elváltozások megítélésére szolgál, fő előnye, hogy nem invazív és mai ismereteink szerint nem fejt ki káros biológiai hatást. Pontos és érzékeny eljárás, elterjedt, egyszerűen kivitelezhető, olcsó módszer, rendszeres ellenőrzésre és szűrővizsgálatra is kiválóan alkalmas. Az UH vizsgálattal viszont nem ítélhetők meg a csont és a levegő mögött elhelyezkedő kóros elváltozások. Az ultrahang diagnosztika a hasi daganatos megbetegedések nélkülözhetetlen alapvizsgálata. Kimutatja a kóros hasi, retroperitoneális és kismedencei lágyrészteriméket, a parenchymás szervek belső szerkezetéről értékes információt ad, tájékoztat a nyirokcsomók állapotáról. A nyaki lágyrészdiagnosztikában elsősorban a nyálmirigyek, pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy vizsgálatára szolgál, valamint felmérhető a nyirokcsomóláncok állapota is. Az emlőben lévő terimék UH vizsgálata fontos információt ad, kiegészíti a mammográfiás leletet.

CT /Computertomography /Számítógépes tengelyirányú tomográfia Röntgensugarat és a komputertechnikát felhasználó képalkotó módszer, Segítségével a testünk belsejéről bárhonnan és bármilyen mélységben készíthetők metszeti képek. Képes nagyon pontos és nagy felbontású képet adni. Nagy segítséget jelent a betegségek felderítésében és a pontos diagnózis megállapításában, illetve pontosításában. Az eljárás során egy keskeny röntgen nyalábot bocsátanak át a beteg fején, és megmérik az átjutó sugárzás mennyiségét. A technika a méréseket különböző irányokban (különböző tengelyek mentén) százezres nagyságrendben végzik el, az eredményt számítógépbe táplálják, mely a  megfelelő számítások elvégzése után megszerkeszti az agy kivetíthető, vagy kinyomtatható keresztmetszeti képét. Egy- egy keresztmetszeti kép mélysége és dőlésszöge tetszés szerint megválasztható (a tomo az ógörögben „szeletel”, „vág” jelentéssel bír). A vizsgálat 30-60 percig tart, nem invazív, nem jár fájdalommal, némi röntgenterhelést jelent. Gyakran előfordul, hogy a kar vénájába kontrasztanyagot adnak be, ami jódtartalmú lehet.

Az MRI a CT- képnél is pontosabban diagnosztizálja az agy és a gerincvelő különféle betegségeit. Az agy, a gerinc és az ízületek leképezése mellett ma már minden testtájék igen részletes vizsgálatára van lehetőség. Hasi és kismedencei szerveket is lehet ma már ábrázolni, de a kopásos, gyulladásos, daganatos betegségek mellett baleseti vagy szívbetegségek terén is széles körben alkalmazzák az eljárást. Az emberi test tömegének mintegy kétharmada víz (H2O), a készülékkel a test víztartalmában található hidrogén (H) atommagok rádióhullámok okozta energiaszint- változásait mérik. 

PET/ Pozitron emissziós tomográfia/ Positron emission tomography
Az eddigi eljárások az agyról anatómiai részleteket közöltek, a PET az agy különböző pontjain folyó idegi aktivitásról szolgál információval. Alapja, hogy a test sejtjei energiát igényelnek, ezt az energiát az idegsejtek esetében elsősorban a (vérből nyert) glükóz szolgáltatja. A glükózhoz gyenge radioaktív izotópot tartalmazó anyagot keverve, az egyes cukor molekulák parányi radioaktív töltést (címkét) kapnak, és ha ezt a keveréket a véráramba juttatják, az idegsejtek néhány perc múlva a jelölt cukor molekulákat éppúgy használatba veszik, mint a jelöletleneket. Azon idegsejteknek lesz a legnagyobb a radioaktivitása, melyek a legtöbb glükózt használják, arra pedig a legaktívabbaknak van szükségük. Lényegében a PET egy igen érzékeny radioaktivitást mérő szerkezet (detektor) mely a radioaktivitás mért szintjét tovább küldi a számítógépnek. A számítógép a keresztmetszeti képen a különböző szintű aktivitást különféle színnel fogja jelölni. A módszerrel az epilepszia, a vérrögök, vagy az agydaganatok is kimutathatók. Magasabb mentális tevékenységek pl. zenehallgatás, matematikai feladatok megoldása, beszéd közben megfigyeljék, mely agykérgi régiók aktiválódnak.

vissza a cikkekhez