Hogyan alszunk mi magyarok? - World Sleep Day

A napokban volt az Alvás Világnapja - World Sleep Day (angol). Az esemény dátumát minden évben a nyári időszámításhoz igazítják a világnapot elindító amerikai szervezők. A nemzetközi  esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az alvás fontosságára, hiszen az alvás közbeni pihenés erősen hatással van az életminőségre. Ezen a napon ( március 19-én)  a világ számos országában orvosok, kutatók, gyógyítók és civil szervezetek fognak össze, hogy bemutassák: az álmosság és alvatlanság egyre inkább népbetegség. Megelőzésére, kezelésére sokkal több figyelmet kell fordítanunk. A válság hatása az általános kedélyállapotra és az alvás minőségére egyaránt hatással van.

Hogyan alszunk, mi magyarok?  Erről is szól az Alvás Világnapja Magyarországon.

A World Sleep Day nemzetközi szervezetével való kapcsolat alapján Budapesten második alkalommal került sor az Alvás Világnapja eseményére. Ezúttal az alvás fontosságán, az alvászavarokkal  és alvásbetegségekkel foglalkozás jelentőségén túl, az életminőség alvás szempontjai  kerülnek fókuszba.

Az "Alvás Világnapja" alkalmából 18565 fő megkérdezésével végeztek internetes felmérést, "Így alszunk mi, magyarok - 2010" címmel. A felmérés célja a magyar alvásszokások felmérése, alváskultúránk feltérképezésére.

Egyre többen kialvatlanok

A tavalyi (2009-es) felméréshez képest emelkedett a kialvatlansággal küzdők száma.

A válaszadók 72%-a ritkán, vagy soha nem érzi úgy, hogy eleget aludt volna, 25% vallja, hogy gyakorta pihenten ébredt és mindössze 3% elégedett, mind az alvással eltöltött idő mennyiségével, mind a minőségével.
Idén később fekszünk és korábban kelünk, összességében kevesebb időt töltünk alvással, mint tavaly. Hétköznap minden második ember fekszik le este 9 és 11 között, ebből 8% az, aki kilenc előtt alszik el és 36% tér nyugovóra 11 után. A legtöbb válaszadó 6 előtt kel fel (40%), 6 és 7 óra között némileg kevesebben (35%), 7 óra után pedig minden negyedik ember ébred.

A nappali fáradtság komoly probléma

A napközben jelentkező álmosság a válaszadók 90%-át érinti, közülük 41% szenved a napközben - akár többször - jelentkező álmosságtól, fáradtságtól.
Az állandó alvásproblémákkal küzdők száma emelkedett, minden negyedik ember számára komoly probléma az elalvás, illetve átalvás, a megkérdezettek majdnem fele időszakos alvászavartól szenved.
Emelkedett azok száma, akik 40 óránál többet dolgoznak, minden második ember vállal pluszmunkát. Közülük többen ébrednek fáradtan reggelente, mint a kevesebbet dolgozók és kiugróan magas (90%)! azoknak a száma, akik stresszesen is zárják napjukat.

A fiatalok sem alszanak eleget!

A tizenévesek (14–20 éves korosztály) alvási szokásainak vizsgálatakor a következő

megdöbbentő adatot kapták: a fiatalok 81%-a kialvatlan, 77%-uk reggelente fáradtan, leverten ébred. A tinik majdnem fele küzd időszakosan alvásproblémákkal, 15%-uk pedig állandó, visszatérő alvászavarról számol be.
Ezek az adatok roppant aggasztóak, hiszen az ő korosztályukban nagyon fontos a teljesítőképesség, a kialvatlanság rontja azt, valamint az immunrendszerük védekezőképességét is, jelentősen emelkedhet a depresszió kockázata is.

Alvásbetegségek:

Inszomnia – álmatlanság
Hyperszomnia: az éjszakai elégtelen alvás miatt a nap folyamán fellépő túlzott aluszékonyság, vagy ugynevezett alvási attakok.

EDS (Excessive Daytime Sleepiness) fokozott napközbeni aluszékonyság. A megfelelő éjszakai alvás ellenére napközbeni alvás vagy álmos időszakok.   

OSAS (Obstructive Sleep Apnea Syndroma) obstruktív alvási szindróma  - jellemző az alvás közbeni ismétlődő légzésszünet, hangos rendellenes horkolás, nyugtalan alvás
Az OSAS rizikófaktora a következő betegségeknek és kórképeknek: hypertonia, szívritmuszavar, angina pectoris, fokozott trombóziskészség, myocardialis infarctus, stroke, inzulinrezisztencia, depresszió. 

RLS (Restless Leg Syndrome) nyugtalan láb szindróma. Jellemzője: főleg az alsó végtagokban nyugalmi éber állapotban, leggyakrabban közvetlenül lefekvés után, a még éber vagy álmos beteg nyugtalanító, feszülő érzést tapasztal, melyet csak pedálozó, rugdaló mozgásokkal, felkeléssel, járkálással képes megszüntetni.
Narkolepszia , genetikai hátterű betegség, alapja az alvást és az ébrenlétet  szabályozó rendszer zavara.

A alvásbetegségek felismerése fontos, hiszen ezek a rendellenességek jelentősen befolyásolják az élet minőségét, a komfortérzetet, a romló koncentrációs képesség és az ezzel összefüggő teljesítmény csökkenés számos -megelőzhető- baj forrása lehet. Aki úgy érzi, hogy számára gondot okoz az éjszakai pihenés az alvás, forduljon mielőbb szakemberhez, hiszen az alvásbetegségek gyógyíthatóak.

A diagnózis felállítása és a terápia beállítása alváslaboratóriumi kivizsgálást követően alvásmedicinában jártas szakember feladata.

2010. március 27.

vissza