A gyógyvíz kezelésekről

A gyógyvízkezelésekkel (balneoterápia) foglalkozónak gyakran teszik fel a kérdést, mozgásszervi, nőgyógyászati, vagy bőrmegbetegedéssel melyik fürdőt keresse fel.
A kérdés megválaszolása meglehetősen nehéz, mivel a gyógyvizekben rejlő kémiai elemek együttesen és nem külön-külön fejtik ki hatásukat. A kérdés megválaszolásához hatástani szempontból mégis kiszokták emelni az un. makroelemeket (kalcium, jód, kén, radon stb.) és ezek alapján javasolják a fürdőkúra felvételét.

A konyhasós vizek zömében az Alföldön, a Duna-Tisza közén találhatók, de igen jelentős mennyiségű konyhasó található egyes dunántúli vizekben is (pl. Sárvár, Hegykő, Tamási) Ezek az ásványvizek elsősorban urológiai, nőgyógyászati és bőrgyógyászati megbetegedések kezelésére alkalmas.

A dunántúli és budapesti termális ásványvizek fő hatóanyaga, kémiai eleme a kalcium és a magnézium. A kalcium gyulladáscsökkentő hatása közismert, s ehhez jól társul az értágító hatásáról és ez által, a helyi anyagcserét növelő magnézium. Ezeket a vizeket általában a gerinc és végtagizületi gyulladásban szenvedők szokták igénybe venni.
Egyes térdizületi, vagy más felületes izület gyulladása, duzzanata lényegesen csökken az alföldi konyhasós vizekben. Sokakban ezek után felmerül a kérdés ez a konyhasó gyulladáscsökkentő hatása? Általában az alföldi konyhasós vizek jelentős mennyiségű jódot is tartalmaznak, a jód pedig oldja a fehérjéket, és az un. Határhártyák áteresztésének fokozásával a gyulladás következtében kialakuló izzadmányok felszívódását látványosan csökkenti. Az is ismert, hogy a jód serkenti a petefészek működést.

Az életkor megnövelésével, a mozgáshiány következtében, a következményes túlsúly miatt egyre több a kopásos izületi gyulladás. Ha ez kezd kialakulni, azt veszi észre a beteg, hogy egyre nehezebb a székről való felállás, a térdizületi kopásnál a lépcsőn lefelé, csípőizületi bántalom esetében a lépcsőn felfelé járáskor, egyre gyakrabban
jelentkezik az izületi fájdalom. Kimutatták, hogy a kezdődő kopásnál az izületi porc, kén veszteséges lesz. Kezdeti kopásnál ezt kénes fürdővel lehet pótolni. A kén igen hasznos elem, nemcsak izületi kopásnál hasznos, hanem bőrmegbetegedéseknél (psoriasis, ekzéma, stb.) lényegesen csökkenti a tüneteket. A laboratóriumi leletekben egyre gyakrabban találkozunk emelkedett koleszterin szinttel. A kén hasznos hatása az is, hogy gátolja a koleszterin beépülését az érfalba, így gátolja az érelmeszesedés kialakulását is.
A gyógyfürdők hatásával kapcsolatban még két makro-elem igen kedvező hatását kell kiemelni.

A szénsavas víz értágító hatásával, nemcsak a szívműködés és a keringés hasznos eleme, hanem jól fokozza az ásványvízben lévő más elemek (pl. a kalcium) biológiai hatását. Ha az ásványvíz radont is tartalmaz, ez jelentős fájdalomcsillapító és értágító hatásával kedvelté teszi ezeknek a fürdőknek használatát.
Ezeknek az ismeretében már jobban kiválaszthatjuk, melyik fürdőbe menjünk. Ma már minden fürdőhelyen ki kell írni az ásványvíz összetételét. Nagyon egyszerű ezek után a kiírt kémiai összetételt értékelni. A táblázat összes ion tartalmát megtekintve annál értékesebb a víz, minél több iont tartalmaz. A 3. oszlop – a Thán féle egyenérték %-nál – azt a kémiai elemet kell megtekinteni melynek értéke a 20 %-ot meghaladja. (Pl. ha ez a nátriumnál és a klórnál található, ez konyhasós víz. A kalcium, magnézium és a hidrogén karbonát 20 %-nál magasabb értéke a dunántúli földes meszes vizekre utal) Ezután az első oszlopban tekintsük meg az első oszlopot és nézzük meg a kén, vagy a jód meghaladja-e literenként az 1 mg értéket. A szénsavnál 1000 mg feletti a határérték. Ezek a határértékek igazolják az ásványvíz elnevezését. (pl. konyhasós, jódos, vagy kalcium-magnézium hidrokarbonátos kénes ásványvíz)
Ezeket figyelembe véve, már jobban eligazodhatunk, melyik ásványvizet válasszuk megbetegedésünk kóros tüneteinek mérséklésére.

Dr. Csermely Miklós

Vissza a Cikkekhez