A BIOLÓGIAI TERÁPIÁK eredményesen léphetnek fel a tüdőrák ellen

Ki ne ismerné azt a jóleső érzést, amikor kijutunk friss levegőre, hatalmába kerít a szabadság, és egy hatalmas lélegzetvétel után máris úgy látjuk megváltozott a világ körülöttünk. Kitűnő módszer ez a feszültségoldására, de egyetlen lélegzetvétel közben szervezetünk keményen dolgozik, 21%-a oxigén kerül levegővételkor a tüdőbe, majd léghólyagocskáikat behálózó hajszálereken keresztül az oxigén a véráramba kerül, ami elszállítja a több milliárd sejthez, amely az emberi szervezetet felépíti. A sejtek normális anyagcseréjéhez, a megfelelő tápanyagellátáshoz, a méreganyagok eltávolításához és az élősködők elpusztításához nélkülözhetetlen az oxigén, ami a sejtanyagcsere során elhasználódik, szén-dioxiddá alakul, és ugyancsak a tüdőn keresztül távozik a szervezetből.

Mindezt oly ösztönösen tesszük, hogy eszünkbe sem jut, hogy a légzéskor a tüdőnké a főszerep. Leginkább akkor ijedünk meg, amikor valami akadályoz a könnyű, szabad lélegzetvételben. Egy megfázás, hörghurut, bronchitis, a még súlyosabb COPD  - (Chronic Obstructive Pulmonary Disease, magyar megfelelője a krónikus légzésnehezítettség ) már bőven ad okot ad arra, hogy változtassunk életvitelünkön. Ilyenkor halljuk megbetegedett ismerőseinktől: „most minden tudásunk szerint meg akarunk gyógyulni, minden orvosi instrukciót betartunk, egy hétig nem dohányoztunk”. Ám elmúlik a betegség, és minden visszazökken a „régi kerékvágásba”, pedig szervezetünk nem felejt!

Minden tüdőt érintő megbetegedés közül azonban legsúlyosabb a tüdődaganat, a tüdőrák. Magyarországon a férfiak esetében vezető daganatos halálok, a nőknél a harmadik helyen áll (az emlő- és a vastagbéldaganatok után), holott a tüdőrák azon daganatok közé sorolható, amelyik kellő odafigyeléssel leginkább megelőzhető. A 80-as évek végétől már igazolt tény, hogy a tüdőrák kialakulása szoros összefüggésbe hozható a dohányzással. A dohányzási szokások hazánkban minden kampány és ismeretterjesztés ellenére igen kevéssé változnak, pedig már tudjuk, hogy a dohányzás megtízszerezi a tüdőrák kialakulásának esélyét. ( Egyes számítások szerint évente 30.000 ember hal meg a dohányzással szorosan összefüggésbe hozhatóan. A megbetegedettek számát, így a gyógyítás-, a munkából kiesés költségét felmérni sem lehet. Ám a dohányzás gazdasági vonatkozását nézve Magyarországon cirka 25.000 ember él a dohányiparból. 2009-ben 15,2 milliárd szál cigaretta készült évente, a befizetett jövedéki adó 298,2 milliárd forint, és még a 96,2 milliárd forint ÁFA, ami az államháztartás bevétele (forrás: dohányipar,). 
  
A tüdőrák kialakulása azonban nem csak a dohányzás káros szokására vezethető vissza. Az onkológusok véleménye szerint környezeti szennyezés, káros vegyszerek belélegzésére (azbeszt, kristályos szilikátok, radon, aromás szénhidrátok, nehézfémek) vezethető vissza, a legfőbb ellenség valóban a dohányzás, de tudnunk kell, hogy semmiképpen sem tekinthető kizárólagos okozónak. Az okok közül számtalan rizikófaktor csökkenthető tudatosabb életvitellel ( pl. a munkához megfelelő védőeszköz használa).
 

Hogyan alakul ki a tüdődaganat?
A tüdőben a hörgőjáratokban vagy a szivacsos tüdőszövetben alakulhat ki növekvő rosszindulatú (rákos) daganat. A belélegzett káros anyagok először a tüdő öntisztító rendszerét, a csillószőrös hámsejteket pusztítják. A hámsejtekbe jutó rákkeltő anyagok megváltoztatják az örökítő anyag (DNS) szerkezetét. E miatt a sejtek kontrollálatlan szaporodásnak indulnak, ez a folyamat már a sejtek rákos elfajulásának felel meg.   
Idővel a kóros sejtnövekedés befolyásolja a légzést, fájdalmat okoz, és a normális működés károsodásával már tüneteket idéz elő, áttétet adhat távolabbi szervekbe, rontva azok működését is.
A tüdőrák alattomosan fejlődik ki, kezdetben nem okoz panaszokat, az első tünetek a daganat kezelése és a terápia szempontjából már viszonylag későn jelentkeznek. Ezért nagyon fontos a rendszeres tüdőszűrés, mert az idejében diagnosztizált elváltozást 70%-os eséllyel gyógyítani lehet.

Mik lehetnek az első jelek?
A hosszú ideig tartó köhögés, dohányosoknál a köhögés megváltozása (hurutos köhögést kínzó száraz köhögés váltja fel), lázas állapot, visszatérő tüdőgyulladás, akaratlagos fogyás, mellkasi fájdalom, gyengeség mind intő jel lehet. Előfordulhatnak a reumatikus eredetűnek tűnő panaszok: a kéz ujjainak utolsó perce megduzzad, megváltozik a körmök formája. Későbbi stádiumban megjelenik a rekedtség, a légszomj és a megnagyobbodott, fájdalmatlan nyirokcsomók a kulcscsont feletti árokban vagy a hónaljban. Súlyos állapotot jelez a karba, vállba sugárzó fájdalom, esetleg bénulás, nyelési nehezítettség, az egyik szemhéj csüngése. Általánosságban véve fontos, hogy odafigyeljünk szervezetünk működésének változására, és beszéljük meg szakorvossal.

A kezelések ismertetése előtt tudnunk kell arról, hogy a tüdőrák viszonylag gyors lefolyású betegségek közé tartozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kezelést a diagnosztizálás után, a megynugtató eredmény érdekében szinte azonnal el kell kezdeni. Betegnek, orvosnak és a terápiák engedélyezőinek gyors hatékony együttműködésére van szükség. Ennél a betegségnél egy költségesebb terápia engedélyezése nem múlhat adminisztráción, vagy hivatali ügyintézésen.

Milyen vizsgálatra kerülhet sor?
Első és legfontosabb a rendszeres tüdőszűrés.
CT, MRI vizsgálattal már egy cm-es daganat kimutatható. Patológiai vizsgálatnál és, hörgőtükrözésnél pedig már szövetmintából lehet megállapítani az esetleges elváltozást.
      
Milyen kezelések lehetségesek?  
Műtét: Korai stádiumban felfedezett kicsi kiterjedésű, és a tüdő állományán belül lévő daganat esetén, a műtét biztosítja a legjobb esélyt a teljes gyógyulásra,
A sugárkezelés a tumor méretének csökkentésére, az elsődleges, vagy áttéti daganat által okozott tünetek enyhítésére szolgál.
A kemoterápia során gyógyszereket (citosztatikumokat) alkalmaznak, hogy megállítsák a daganatsejtek növekedését és osztódását. Mivel a citosztatikumok nem kizárólag a daganatsejteket pusztítják, hanem a szervezet egészséges, gyorsan osztódó sejtjeit is károsítják, így számos mellékhatást okoznak. A leggyakrabban károsított egészséges sejtek a csontvelő sejtjei, a gyomorbélrendszer hámsejtjei, valamint a bőrben található szőrtüszők sejtjei. A kemoterápiás gyógyszerek többsége okoz mellékhatást, ezek közül a leggyakoribbak: émelygés vagy hányás, hajhullás, fáradtság, fertőzések, vérzések.

Új gyógymódok – célzott biológiai terápiák
A modern, célzott, elsősorban a daganatsejtek működését gátló gyógyszerek leggyakoribb célpontjai a daganatsejtek felszínén megtalálható jelfogó molekulák, melyek a daganatsejtek halhatatlanságáért, fokozott osztódásáért, áttétképző hajlamáért felelős sejtműködéseket indítanak el. A célzott biológiai terápiás gyógyszerek így ezeket a sejtműködéseket függesztik fel.
Mivel ezek a gyógyszerek elsősorban a daganatsejteken fejtik ki hatásukat, az egészséges sejteket alig károsítják, mellékhatásaik csekélyek, a beteg életminőségét általában jelentősen javítják.

Különböző betegek eltérő daganatai a célzott terápiákra eltérően reagálnak. Egyesekben olyannyira hatékonyak, hogy még áttétes stádiumokban is korábban még csak nem is remélt hosszú távú túlélést képesek biztosítani.
Ahhoz, hogy ezek a modern célzott terápiák nagy hatékonysággal legyenek alkalmazhatók, meg kell találnunk azokat a betegeket, akik esetében a gyógyszer várhatóan hatékony lesz. Ezeknek a gyógyszereknek a segítségével ugyanis célzott, személyre szabott gyógyítást lehet végezni. Itt nagy jelentősége van a daganatok diagnosztizálását végző patológusnak, aki a diagnosztika legmodernebb fegyvertárát felvonultatva molekuláris vizsgálatok segítségével határozza meg, hogy mely beteg esetében mely célzott biológiai terápia alkalmazható/alkalmazandó.

Ér képződést gátló kezelés Klinikai vizsgálatok eredményei szerint az érképződés-gátlóval kiegészített gyógyszeres kezeléssel lehet elérni ma tüdőrákok esetében a leghosszabb túlélést A gyógyszer képes meggátolni a daganatos erek képződését. Ezek az erek látják el a daganatot tápanyaggal. Amint az erek fejlődését meggátolja a gyógyszer, a daganat többé nem jut tápanyaghoz és annak hiányában sorvadni kezd. Ezt a kezelést a daganat diagnosztizálása után minél korábban el kell kezdeni infúzióban 3 hetenként adagolva. Az érképzést gátló kezelés mellékhatásait a kezelő orvos nyomon tudja követni. Alkalmazásával a jelenlegi leghosszabb túlélési eredmények érhetőek el, jó életminőségben.2007 óta Magyarországon is elérhető a tüdődaganatos betegek számára az érképzést gátló gyógyszer.

Epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) gátló kezelés
A normál, egészséges sejtekkel szemben a daganatsejteket szabályozatlan növekedés és szaporodás jellemzi. A kutatók a közelmúltban ennek a kórosan fokozott sejtműködésnek a hátterében több daganat esetében ― így a tüdőrákok egy részénél is ― olyan molekuláris eltéréseket találtak, melyek terápiás célpontként is felhasználhatók.
Az epidermális növekedési faktorok (EGF) ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb jelátvivő molekulái. Az EGF a sejtfelszínen jelenlevő EGF receptorhoz kötődik. Ennek a receptornak a neve: humán epidermális növekedési faktor receptor (EGFR).

Az EGFR-t célzó gyógyszerek
Ma már rendelkezésre állnak olyan célzott, biológiai gyógyszerek, melyek blokkolják az EGFR-t. A receptor gátlásával elérhető, hogy a daganatsejtek szaporodása, a daganat növekedésének üteme lassuljon vagy leálljon. Ugyanakkor, mivel az EGFR jelentősen nagyobb mennyiségben található a rákos sejteken, mint az egészséges sejtek felszínén, a kezelés révén az egészséges sejtek alig károsodnak.
Előrehaladott, áttétes stádiumban lévő beteges esetében, akik EGFR-gátló kezelésére jelenleg hazánkban is sor kerülhet, a gyógyszer segítségével korábban nem látott túlélési eredmények érhetők el.

Eelőnye a gyógyszernek, hogy napi egyszeri tabletta formájában szedhető, így kórházi kezelést nem igényel, jelentősen javítva a betegek életminőségét, akik így munkájukat, megszokott napi tevékenységüket folytathatják.
A kemoterápiákhoz képest a betegek a kezelést nagyon jól viselik, mert a gyógyszer mellékhatásai általában enyhék és átmenetiek. Ez a célzott biológiai kezelés új reményt ad az előrehaladott tüdőrákok eddig rendkívül aggasztó kimenetelének javításában.

Ahhoz, hogy az EGFR-gátló kezelés nagy hatékonysággal legyen alkalmazható, meg kell találni azokat a betegeket, akik esetében a kezelés várhatóan eredményes lesz. Ebben nagy jelentősége van a daganatok diagnosztizálását végző patológusnak, aki a diagnosztika legmodernebb fegyvertárát felvonultatva molekuláris vizsgálatok segítségével határozza meg, hogy mely beteg esetében mely célzott biológiai terápia alkalmazható/alkalmazandó. Ezek a vizsgálatok, melyek ma már a rutin patológiai diagnosztika részét képezik, a beteg szervezetéből már korábban eltávolított szövetmintákon történnek, így további megterhelést a beteg számára nem jelentenek.

Forrás:  WHO 

Angyal Ildikó
2010. január 19.

vissza