Az időskor jövője  - az európai várospolitika perspektívái

„ egy társadalom értéke azzal  mérhető le leginkább, hogy hogyan bánik az idősekkel”

Szinte minden családban vannak rá tapasztalatok, hogy a kor előrehaladtával számtalan olyan új helyzettel találkozhatunk ami merőben más életvitel kialakítását teszi szükségessé.   
Sokat hallani az utóbbi időben Európa elöregedéséről, idősödő társadalomról, demográfiai változásról, de ennek közvetlenül, a szűkebb környezetünkre való várható hatásairól, és az egyre sürgetőbbé váló megtehető lépésekről kevesebb szó esik. Pedig alig van tíz év arra, hogy a megfelelő intézkedések bevezetésével felkészüljünk, a megváltozott társadalmi összetétel okozta kihívások leküzdésére.
Bécs városa meghívta Belgrad, Bukarest, Budapest, Ljubljana, Prága, Pozsony, Szófia, Varsó, Zágráb képviselőit tapasztalatcserére, hogy gondolkodjunk együtt, mit és hogyan lehetne tenni az idősekért, hogy - amint azt a régi magyar nyelv olyan szépen megfogalmazza - a szépkorúak életének ez a szakasza valóban szép kor lehessen.    

2008. novemberében Bécs városa szimpóziumot rendezett kilenc főváros részvételével, hogy tapasztalatot cserélhessenek a szakemberek városuk idősügyi politikájáról, hiszen nem minden város áll ugyanazon problémák előtt, hogy okulhassunk mások hibájából. Szerkesztőségünk meghívást kapott a rendezvényre, az ott elhangzott eredményeket adjuk most közre.
A résztvevő városok nagyjából hasonló problémákkal küzdenek, de a megoldások az eltérő adottságok miatt nem mindig azonosak. A jó megoldásokat azonban érdemes követni.

A kétnapos tanácskozás közös konklúziójaként elmondható az adottságokkal és lehetőségekkel nagyon is eltérően rendelkező városokról, hogy a mielőbb meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy minél tovább lehessen az időseket saját otthonukban, szeretteik, családjuk körében gondozni. Ez a cél elérhető lehet egy megfelelően szakképzett hálózat működtetésével, - ez legtöbbször valamilyen szinten, minden a szimpóziumon résztvevő városban már működik-, de a megoldások eltérőek. Az otthoni gondozás történhet a gondozást vállaló, és ezzel a munkából kieső családtag elmaradt fizetésének kompenzálásával is. Alapvető problémaként jelent meg ugyanis, hogy főként a nagyvárosokra jellemzően a nők dolgoznak, jövedelmükre szükség van a család megélhetéséért, nincs is módjuk jelen gazdasági helyzetben otthon maradni és felvállalni szüleik, nagyszüleik ápolását, mint ahogy az történt akár csak egy generációval előtt is!  ( több ország és a magyar rendszer szerint is igényelhető ápolási díj, azzal a kitétellel, hogy csak közeli, és a gondozottal együtt lakó hozzátartozónak, és mintegy 20-25 ezer forint összegig, ami a gondozást vállaló megélhetésének csak szerény töredékét fedezi). A másik, igen fontos feladatnak tűnik az információ optimalizálása, - amennyiben cél, hogy az érintettek tudjanak minden olyan lehetőségről, információról ami számukra elérhető. Az ismeretek birtokában igényelhetik azokat a szolgáltatásokat amikkel jobb /élhetőbb életkörülményeket tudnak megteremteni önmaguknak. Ez lehet látogatási szolgálat, segélyvonal, ingyenes tájékoztató, és tematikus kiadványok az idősebb korosztályt érintő minden változásról, ügyintézés menetéről, lehetőségeikről. Pl. a tematikus kiadványokat a juttatásokról, az elsősorban őket érintő betegségekről, terápiákról, az étkezés megoldásának lehetőségeiről, ápolásról, az otthoni betegápolásig .....és ez az ismeretanyag jusson is el minden érintett kezébe.   

Angyal Ildikó

A kétnapos szimpózium anyagát részletesen is közöljük.

vissza...