Amíg a tél introverzióra ösztönöz bennünket, addig a tavasz a kifeléfordulásé. Valami ami sokáig szunnyadt bennünk ismét életre kelésé. Ez sokan erőltetettnek és terhesnek élik át, mások viszont annak lehetőségét keresik benne, hogy ismerkedhessenek. De mitől is vonzódnak az emberek egymáshoz?

A vonzalom…   kialakulásához kétségtelenül fontos a fizikai vonzerő, sőt ez alkalmi találkozásoknál még az intelligenciánál vagy szociális készségeknél is nagyobb szerepet játszik. Gyakran feltételezzük, hogy a kellemes külsejű személy intelligens, kedves, vezető egyéniségnek képzeljük. (Az elsőként észlelt vonásokat kiterjeszjük, általánosítunk = haloeffektus). Ez a feltételezés egy önbeteljesítő jóslatként hat áldozatára, aki bizonyos idő után az elvárásoknak megfelelően fog viselkedni. A fizikai vonzerőnek nagy jelentősége van a kapcsolat kialakulása szempontjából, de hosszabb távon, például házasság esetén csökken a jelentősége. Az, hogy mi a vonzó persze nagyon szubjektív, nagyban függ az értékelőtől meg az adott kultúrától. Egyetlen kifejezetten „szép” vonás van, amiben a kultúrák egyet értenek: a szimmetria, ami arról árulkodik, hogy kevés károsító hatás érte az illetőt magzatkorban, azaz jó a génállománya.

Tovább kutatva a vonzalom tényezőit, azt találták, hogy a közelség meglepően nagy jelentőséggel bír a párkapcsolatok kialakulására: Vizsgálatok kimutatták, hogy a házasodók egyharmada megismerkedés előtt egymáshoz közel laktak, illetve munkahelyükön gyakran találkoztak. A közelség a barátságokra is hasonlóan hat (például kollégiumi barátságok). A közelség bizonyos esetekben ellentétes hatással bír: ahogy a kezdeti kismértékű rokonszenv megnő, úgy az ellenszenv is megnőhet a közelség hatására…

Ha valakit gyakran látunk, akkor ismerőssé válik. Ez növeli a vonzalmat, még akkor is, ha az illető nincsen tudatában annak, hogy már korábban látta a másikat. Minél többször látunk egy arcot, annál nagyobb annak valószínűsége, hogy kedvessé válik. Ezen az elven alapulnak a reklámok is. A reklámoknak tehát nem az elsődleges céljuk, hogy valóban elhiggyük, hogy a mosópor „intelligens”, hanem kihasználják azt az egyszer tényt: puszta ismerősség növeli a pozitív értékelést.

Az összeillés szempontjából a hasonlóság bizonyul még fontos tényezőnek. Ez talán nem is meglepő, ha belegondolunk abba, hogy ez megóv a túl gyakori súrlódástól. Bizonyos szociológiai adatokon túlmenően (életkor, faj, vallás, iskolázottság) pszichológiai és fizikai jellegzetességekben is fontos a hasonlóság, mint például a kifelé- befelé fordulás mértéke, életritmus, érdeklődés, fizikai vonzerő mértéke. Komplementaritás akkor szerencsés, ha mindkét fél toleráns a másikkal szemben illetve elég rugalmas személyiség ahhoz, hogy ne „rögzüljön” egy szerepbe. Az a mondás, hogy az ellentétek vonzák egymást csak korlátozottan érvényes.

Az utolsó kérdésünk az, ha már létrejött a vonzalom, akkor azt hogyan fejezzük ki? Férfiak agresszívebbek a nőknél, de mégis sokszor indirekt módon próbálják magukra vonni a figyelmet, megmutatja a kocsiját, vagy véletlenül szóba hozza a szakmai státuszát. A férfiak inkább internalizálnak,  azaz mikor egy férfi azt mondja, hogy „Most nem érek rá, fontos értekezetem van” valójában azt akarja mondani, „Figyelj, nagy fiú vagyok, érdemes velem randizni”. A nők ezzel szemben externalizálnak, a ruhákkal, külső megjelenéssel néha flörtös gesztusokkal próbálják a férfi értésére adni, hogy tetszik. A nő inkább azt mondja, hogy „holnap ráérek” mint azt, hogy „szeretnék találkozni veled”. A romantikus közeledéshez nincsen recept. Azonban érdemes tiszteletben tartani a másik tempóját, nem siettetni, hagyni, hogy a másik fokozatosan, saját ütemében tárja fel belsejét. 

Baksa Mercédesz
klinikai szakpszichológus

vissza...