A dohányzásról leszokni mindig érdemes!

Minden harmadik felnőtt dohányzik! A fiataloknak mintegy 40 százaléka hódol a káros szenvedélynek. Ebben is az EU toplista élén áll Magyarország.

A nemek tekintetében talán nem meglepő, hogy a férfiak körében mintegy 10 százalékkal több dohányos található, mint a nők között, s a szenvedély erősségi fokának vonatkozásában is vezetnek a férfiak: a kutatási eredmények szerint minden ötödik felnőtt férfi, erős dohányos. Mindezek után már csöppet sem meglepő az sem, hogy Magyarország vezeti a légzőszervi megbetegedésekből eredő halálozási toplistát az Európai Unióban.
Bár sok helyen és sokféle információt  lehet olvasni a dohányzás egészségre gyakorolt számtalan káros hatásáról, bátran állíthatjuk, a dohányzásról leszokni sohasem késő!   

A DOHÁNYFÜST:
Összetevői közül a nikotin hatásai a legtanulmányozottabbak. Nevét Jean Nicotról kapta, aki Franciaország orvos- nagyköveteként Lisszabonban a királynő fejfájását dohánnyal gyógyította meg. A dohánynövény latin neve is tőle származtatott: Nicotiana tabacum. Tabaconak az indiánok nevezték a békepipában szívott szent növényüket.
A többi összetevőről annyit, hogy közülük mintegy 400 bizonyosan káros az egészségünkre. Gáznemű összetevők: a széndioxid, a szénmonoxid, a nitrogén, a ciánhidrogén. A szilárd összetevők a füst kicsiny százalékát teszik ki, egészségkárosító hatásuk jelentősége azonban százalékos jelenlétüket messze túlhaladja: a kátrány, ólom, polónium, nikotin. A dohánygyárak ráadásul további adalékanyagokat kevernek a felaprított dohánylevelekhez, amelyek az aromásítás mellett a hozzászokást is gyorsítják. A cigarettafüst szilárd anyagai közül 11 fokozottan rákkeltő hatású. A nikotin erős méreg, amelynek káros hatásai dózisfüggőek. Az első alkalommal a szervezetben a dohányfüst enyhe akut mérgezés tüneteit idézi elő: fokozott nyálazás, verejtékezés, erős köhögési roham, hányinger, hányás, szapora szívverés, magas vérnyomás, fejfájás, szédülés, izomgyengeség, térdremegés.
Nagyobb adag nikotin eszméletvesztést, rángógörcsöt, keringési- és légzéselégtelenséget, légzésbénulást követően haláltokoz.

Hatások:
A nikotin az idegrendszerre gyakorolt hatásain kívül számos más, direkt károsodást is okoz: a pipázóknál az ajakrák, a bagózóknál a nyelvrák gyakorisága szembeötlő. Az orr nyálkahártyájában levő szaglóidegek megbénulnak, a nyelv ízlelő gumói is elvesztik íz-érzékenységüket. A légcsőben levő fedőhám csillói is megbénulnak. A légcsőben keletkezett, a dohányosnál nagyobb mennyiségben kiválasztott nyák így nem tud kiürülni. Az álldogáló váladék mindig megfertőződik. Ráadásul a folyamatos mély lélegzetvételek megerőltetik a tüdőhólyagocskák falát, amik elszakadnak, s ez által a dohányzó légző felülete lecsökken. Így válnak a dohányzók idült obstruktív tüdőbetegekké. A tüdő holt légterében aztán megáll a leszívott kátrány: itt gyűlnek-gyűlnek a rákkeltő anyagok. A gége, tüdő és hörgő rákja mellett a húgyhólyag, végbél és méhnyak daganata is gyakoribb a dohányzóknál.

A nikotin a méhlepényen is áthatol, magzati elváltozásokat okozva, kiválasztódik az anyatejben is, és leginkább a csecsemő idegrendszerét károsítja.Más elváltozások is fellépnek: szív- és érrendszeri betegségek. A szív állandó túlhajtása először ritmus-zavarokat , aztán vegyes szívizom és koszorúér károsodást okoz. A bal szívfelet az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a jobb szívfelet viszont a tüdő megbetegedései terhelik túl. A vérér-falak az állandó görcsös állapot miatt rideggé válnak, elmeszesednek, megvastagodnak. Következmények: magas vérnyomás, infarktus, agyér-történések, a végtagi vagy nyaki erek szűkületei vagy elzáródása. Tudnunk kell, hogy egy károsodás nem véd meg a többitől.

vissza...