A nevetés biológiája

A nevetésnek biológiai, érzelmi, gondolkodásbeli és társadalmi összetevői vannak, szabályozása mögött bonyolult agyi mechanizmusok állnak. Egyre több vizsgálat eredménye utal arra, hogy a nevetés - szervezetünkre gyakorolt pozitív hatásai következtében - fontos szereppel bír általános egészségi állapotunk és közérzetünk megőrzésében is. Valóban fogyhatunk azzal, ha vidámak vagyunk és sokat nevetünk? Erősebb lehet a védekezőképessége a kórokozókkal szemben annak, aki általában jókedvű? Mi az oka annak, hogy a rendszeres kacagás jót tesz az ereink állapotának?

Feszültségoldás nevetéssel: A nevetés legfőbb szerepe, egyben egészségünkre gyakorolt legjelentősebb jótékony hatása a feszültség- és stresszoldás. A kutatók szerint lehetséges, hogy a vidámság egyfajta pajzs a külvilág felé: "boldog állapotban" az agy másképp reagál a különböző ingerekre, és ezáltal a mindennapi élet apróbb kellemetlenségeinek és terheinek jelentőségét is kisebbíti. Nevetés hatására az agyban fájdalomcsillapító hatás és örömérzetet okozó hormonok, endorfinok szabadulnak fel.

Aktív izommozgás: A nevetés során testünk és arcunk számos izma megfeszül, pulzusunk és vérnyomásunk jelentősen megemelkedik. Emellett légzésünk is gyorsabbá válik, így szöveteink oxigén-, és tápanyagellátása is fokozódik. Egy amerikai vizsgálat szerint az evezőgépen végzett 10 perces edzés hatására elért szívritmusgyorsulás mindössze 1 percnyi kiadós kacagással elérhető. Biokémiai vizsgálatok igazolják továbbá, hogy a humorra fogékonyabb emberek szervezete ellenállóbb a különféle kórokozókkal szemben, ellenállóbb a vírusos és bakteriális fertőzésekre is.

Sok nevetéssel az érszűkület ellen: A sok nevetés ereink állapotára is jó hatással van. Ennek bizonyítására egy amerikai vizsgálat részeként két videoklipet, egy humorosat, illetve egy felkavaró hangulatút játszottak le 20 egészséges jelentkező számára. Mindkét klip után megvizsgálták a résztvevők ereinek működését, különös tekintettel az ereket bélelő hámszövet, az úgynevezett endotélium állapotának alakulására. A 20 esetből 16-ban a nyugtalanító film megtekintése után jelentősen - átlagosan 35 százalékkal - csökkent a véráramlás ezekben a szövetekben. A mulatságos, nevettető klip végén azonban a 20 vizsgált személyből 19 esetében tapasztalták az érfalakban áramló vér mennyiségének átlagosan mintegy 22%-os - növekedését. Az érfal egészségének megőrzése, a vér normális áramlásának fenntartása nagy jelentőséggel bír a szív-és keringési betegségek megelőzésében.

Napi 15 perc vidámság, évi két kilogramm fogyás: Másik kutatási eredmény szerint napi 10-15 perc kacagás segítségével egy kis szelet csokinak megfelelő energiamennyiséget "dolgozhatunk le". A Vanderbilt Egyetem munkatársai baráti párokat kértek fel a vizsgálathoz, és kettesével egy szállodai szobának álcázott metabolikus kamrában ültettékle, amely több fiziológiai mérés elvégzésére is alkalmas.) A különféle videobejátszások megtekintése közben jelentkező érzelmi reakciókat vizsgálják. Összesítve a vizsgálat adatait elmondható, hogy napi 15 perc nevetés segítségével évente akár két kilogrammot is fogyhatunk.

Akik nem tudnak nevetni: A Parkinson –kórban szenvedők és a súlyos depressziósok mosolyogni is csupán ritkán és kényszeredetten képesek. Ezeknél a betegeknél az agyi ingerületek átadásában, a jelek továbbításában keletkezik zavar, ami lelassítja a betegek különféle életfunkcióit, így mozgásukat, gondolkodásukat is.
A kóros jókedv, a megállíthatatlan, ragályos nevetés is származhat azonban betegségből. Az 1960-as években a mai Tanzánia területén több százan - egy azóta sem azonosított fertőzés - következtében olyan agyhártyagyulladást kaptak, amelynek egyik kísérő jelensége - az agyban található nevetésközpont károsodása miatt - a megállíthatatlan nevetés volt.

A nevetés a génekben van? Egy japán vizsgálatsorozat szerint a nevetés és a féktelen jókedv kialakulását, tartósságát is befolyásolhatják génjeink. A kutatók ugyanis összesen 23 olyan gént találtak, amelyek aktivitását a jókedv fokozza, illetve amelyek a nevetés hatására aktiválódnak. Ezek közül 18 az immunrendszerre, a sejten belüli jelátviteli folyamatokra, illetve a sejt osztódási ciklusára hat, a maradék öt gén funkciója egyelőre nem ismert. A vizsgálat készítői szerint nem kizárt, hogy hamarosan orvos is elrendelheti szórakoztató műsorok nézését, hallgatását.

Agyunk is a nevetést részesíti előnyben: A nevetés pozitív hatásait bizonyítja az is, hogy agyunk is ezt a cselekvésformát részesíti előnyben, és inkább az ezzel összefüggő érzéseket tárolja a negatív élményekre adott válaszokkal szemben.

vissza a cikkekhez