|
Beszédhiba és diszlexia A beszédhiba főleg az első és a második osztályos tanulők esetében káros a gyermeki fejlődésre. Az alapvető iskolai készségek elsajátítását, az olvasás-írás tanítását nehezíti meg. Olvasási-írási nehézségek pöszeség esetén: A hibásan ejtett hangok miatt a hang-betű kapcsolatának megértése, megjegyzése nehezített. Nem csak olvasásban, hanem írásban is súlyos hibákat véthetnek a gyerekek. Mással- és magánhangzócserék, hangtorzítások, hanghiányok jellemzik a pösze beszédet. A hangos beszéd elégtelensége az olvasásban is jelentkezik. Nehezen érthető mind a hallgatóság, mind a pösze gyermek számára az olvasott szöveg. A hibásan képzett hangok miatt a betűk nem állnak össze értelmes szavakká a gyermek számára. Van úgy, hogy ki is tudja mondani helyesen az adott hangot, de az ő hangsorában az általa összeolvasott betűk nem azt jelentik, amit ő megért belőle. Pl. ha a gyermek szókészletében így szerepel egy szó: tatasz (kakas), kibetűzi az olvasott szót: -k-a-k-a-s ,és nem érti. Kimondja a pedagógusa:- Kakas. A gyermek rácsodálkozik: -Ja?? Tatasz!!- mondja vidáman. Írásbeli tünetek: Írásnál megfigyelhető a beszédrészek egybeírása, különírása, betű- és szótag kihagyások, betűsorrend felcserélése, fölösleges betűk hozzáadása, elválasztási hibák, ékezethibák. Ha a beszédhiba hallási észlelési, hallási differenciálás problémákkal is együtt jár, nehezített a gyermek hallás utáni írása, hibásan hallja a hangot, hibásan ejti, sok esetben ahogy ejti, úgy cseréli fel a betűket írásában. Az írás nem egyszerűen a hang átváltása betűre, ennél mélyebb gondolkodást, elvont, bonyolult folyamatot jelent. A gyakori íráshibák a tollbamondásoknál a legjellemzőbbek, később az önálló fogalmazások írásánál is gondot okoz, ha saját magának rosszul mondja a gyermek a szavakat. Gond lehet a pösze beszédű gyermeknek a szókiemelés, szótagolás, hangokra bontás folyamata. Diszlexia mint kísérőtünet: Egy pösze beszédű tanulónál sokszor olyan súlyos formában jelentkezik a lemaradás, hogy makacs diszlexia alakulhat ki. A logopédusok ezért a foglalkozások során nagy hangsúlyt fektetnek a pöszeség korrekciója mellett a diszlexia prevencióra is. Játékos formában fejlesztik a nagymozgást, finommotorikát, érzékelést, észlelést, differenciálást (vizuális, akusztikus, taktilis, kinesztétikai), koncentrációt, memóriát, figyelmet, testsémát, téri orientációt, sorrendiséget, ritmust. A terápia fontossága: A pöszeség terápiáját minél előbb el kell kezdeni. Ha általános, sok hangra kiterjedő a beszédhiba, ajánlott már 4 éves korban egy előkészítő, hallásfejlesztésre, ajak-, nyelvgyakorlatokra alapuló nagyon játékos foglalkozást elkezdeni. Öt éves kortól már a hallási differenciálásokkal kibővülő egymásra épülő rögzítősorok, automatizmusok gyakoroltatása a fő feladat. Nagyon fontos a szülői házzal való szoros együttműködés, a napi otthoni gyakorlás a logopédus útmutatásával. Az automatizálások szavakban,mondatokban, versikékben, később hangos olvasás útján rendszerint a beszédbe való beépülést eredményezik. Természetesen súlyos, organikus esetben megmaradhat akár felnőtt korra is a pöszeség. Makacs pöszeség esetén a diszlexia klasszikus terápiája szükségességű már a kisiskolás kortól kezdődően. Segítségre szorulnak a szavak egybeírásánál, különírásánál, a betű-, szótag-, szókihagyások, betűsorrend fölcserélések javításában. A szavak betűkből való alkotása a sorrendiséget, az analízis-szintézis folyamatát javítja. Javítani kell helyesírásukat. Fontos a hallásfejlesztés. a szókincsük gyarapítása, mondatalkotási készségüket, szövegértésüket is fejleszteni kell. Fontos az állandó dicséret, jutalmazás, ez motiválja a gyerekeket a további örömteli, szinte észrevétlen tanulásra. Bartók Erika
|
|---|