A funkcionális élelmiszerekről

Funkcionális táplálékoknak nevezzük az olyan élelmiszereket, amelyek a szervezet működésében hasznosnak bizonyulnak. Ezen élelmiszereknek jelentős szerepük van a szív- és érrendszeri, a daganatos, az emésztőszervi és a csontbetegségek megelőzésében. A növényi eredetű táplálékok közül említésre kerül a zab, a szója, a lenmag, a paradicsom, a fokhagyma, a Brokkoli, a citrusgyümölcsök, az áfonya, a tea, a bor és a szőlő. Az állati eredetű táplálékok közül a hal és a tejtermékek (különösen a fermentáltak) egészségvédő hatásúak.
Zab: Hatóanyaga a béta-glükán oldható rost, melynek fő hatása a szérum koleszterinszint csökkentése.Napi 60 g zabpehelyliszt, vagy 40 g zabkorpa fogyasztása 5%-os szérumkoleszterinszint-csökkenést okoz.
szója: Preventív és terápiás jelentősége van a kardiovaszkuláris, a daganatos megbetegedésekben, az oszteoporózisban és a menopausa tüneteinek enyhítésében. Hatóanyagai: isoflavonok (legfontosabb a genisztein), szterolok, szaponinok, fenolsavak, növényi savak. A szója csökkenti a koleszterinszintet, és a csontrendszerre gyakorolt hatását is igazolták. Posztmenopauzális nők napi 40 g szójaprotein 6 hónapi fogyasztása után jelentős a javulás a csontrendszer ásványianyag-tartalmában és sűrűségében
lenmag: Olajtartalma mintegy 53%, az omega-3 zsírsavak közé tartozó alfa linolénsavat tartalmaz, amely csökkenti az összkoleszterin- és az LDL koleszterinszintet.
Paradicsom: A paradicsomban lévő likopin (primer karotin) tartalmának daganatellenes hatása van. A likopin az egyik leghatékonyabb karotinoid a prosztatadaganatok megelőzésében.
Fokhagyma: Számos egészségvédő hatása van. Rákmegelőző, antibiotikus, antihipertenzív és koleszterinszint-csökkentő hatás.
Egy ép fej fokhagyma csak nagyon kevés orvosilag aktív hatóanyagot tartalmaz. Az eddig felismert biológiai hatása erős antioxidáns tulajdonságának köszönhető. A kis adagban, rendszeresen fogyasztott fokhagyma immunstimuláns hatású. Fokozza a fagocitózist, növeli a killer sejtek aktivitását, valamint az antitestek termelődését.
brokkoli és más keresztesvirágú zöldségek: Antikarcinogén hatása a relatíve magas glükóz-inolát-tartalmának köszönhető. Így a daganat-előfordulás és a káposzta-, brokkoli-, karfiol- illetve kelbimbófogyasztás fordított arányban állnak egymással.
Citrusgyümölcsök: A citrusgyümölcsök hatékonyak a daganatmegelőzésben. A narancs, a citrom és a grépfrút a legfontosabb C-vitamin-, folsav- és rostforrásaink. A citrusgyümölcsök rendkívül nagy menynyiségben tartalmaznak limonoidokat mely anyagok hatékony védelmet nyújtanak mind a spontán, mind a kémiai anyagok indukálta tumorok ellen. Meggátolják a daganatos sejtek növekedését, és aktiválják a szervezet méregtelenítéséért felelős citokróm P-450 enzimrendszert.
Áfonya: Levét (elsősorban az alacsony bokrú áfonyáét 1914 óta használják a húgyúti fertőzések kezelésére. Ez a benzolsavban gazdag gyümölcs savas vegyhatásúvá teszi a vizeletet.
Tea: A víz után a második leggyakoribb ital a földön. Az érdeklődés középpontjában a tea polifenolos vegyületei állnak, különösen a zöld teáé. Polifenolokból áll a friss tealevelek száraz súlyának 30%-a. Az utóbbi években a teák rákmegelőző szerepének vizsgálata állt a középpontban. A hatásos adag 5-8 csésze zöld tea naponta.  A tea csökkentheti a cerebrovaszkuláris megbetegedések kialakulásának rizikóját is. A teában található flavonoidok miatt.  A flavonoidok a szív-koszorúér betegségek rizikóját is csökkenteni látszanak, de az eddig elvégzett vizsgálatok még nem bizonyító erejűek.
bor és szőlő: Franciaországban igen alacsony a cerebrovaszkuláris halálozás, annak ellenére, hogy a táplálékkal igen sok tejtermékből származó zsiradékot vesznek magukhoz az emberek. Úgy tűnik, a jelenség mögött a borban, illetve elsősorban a vörösborban található hatóanyagok állnak. Az alkohol emeli a HDL koleszterinszintet, és a vörösbor képes megelőzni az LDL oxidációját, mely fontos lépése az érelmeszesedés kialakulásának. Ugyanakkor etiológiai vizsgálatok az alkoholt az emlődaganat rizikótényezőjének találták. Egy 1998-ban végzett vizsgálat a mérsékelt borfogyasztást kapcsolatba hozta a korhoz kötött maculadegenerációval is. A legelőnyösebbnek tűnik az egészségünk szempontjából az alkoholmentes vörösbor fogyasztása, amely megnöveli a plazma teljes antioxidáns kapacitását, sőt úgy tűnik, a szőlőlé is hatékonyan gátolja az LDL oxidációját.

Állati eredetű funkcionális élelmiszerek
Bár az egészséges táplálkozás alapja a növényi eredetű táplálékokban gazdag étrend, számos állati eredetű táplálékból is izolálhatók olyan anyagok, melyek az egészségünk megőrzésében szerepet játszhatnak.
hal: Az omega-3 zsírsav, mely az esszenciális zsírsavak közé tartozik, igen nagy menynyiségben található a halak olajában, amely csökkenti a kardiovaszkuláris betegségek előfordulását. Kardiovaszkuláris megbetegedésekben a heti rendszerességgel fogyasztott hal védő szerepét bizonyították a vizsgálatok.
tejtermékek: Az egyik leggazdagabb kalciumforrás. A kalcium megfelelő bevitele elengedhetetlen az osteoporosis és valószínűleg a kolonkarcinóma megelőzésében. A kutatás egyre inkább a fermentált tejtermékekben található probiotikumok felé fordult.

Nagyon fontos, hogy a táplálkozásunk során semmiből ne fogyasszunk túl sokat. Ma is érvényes Paracelsus megállapítása: „Minden anyag lehet méreg is... a megfelelő dózis különíti el a mérget az orvosságtól.”
Nincsenek „jó” és „rossz” ételek, csak jó és rossz diéta létezik. A táplálkozási ajánlások alapján az elfogyasztott tápláléknak főként növényi alapúnak kell lennie, magas rosttartalommal, alacsony állati eredetű zsiradékkal. Az egészséges táplálkozás, mellyel az összes daganatos megbetegedések 30%-át lehetne megelőzni, csupán egy része az egészséges életmódnak. Nem szabad elfeledkezni az egyéb igen fontos életmódbeli tényezőkről sem, mint a megfelelő fizikai aktivitás, a stresszkezelés és a káros szenvedélyektől való mentesség, hiszen a megfelelő összetételű táplálék csak a többi életmódbeli tényező jelenléte esetén tudja kifejteni teljes hatását.

Vissza a Cikkekhez