Beszédhibák

Az emberek közötti kommunikáció egyik fontos eszköze a beszéd. A beszéd velünk született képességünk, de a nyelv csak közösségben tanulható meg. A tapintáson, szagláson, az egyensúlyérzéken, a látáson és a halláson keresztül kapott ingerek, az ismétlődő tapasztalatok elraktározódnak a gyermek idegrendszerében, feldolgozza azokat és az így kialakult folyamatokat a kommunikációban mindig újból felhasználja. Az első felsírás, a gőgicsélés, gagyogás, a hangutánzások és első szótöredékek az a beszédfejlődési gyöngysor, amely a gyermekeket kb. 3. életévükre a beszéd birtokába juttatja. Ép hallás, ép beszédszervek, jó mozgáskészség, figyelő, szeretetteljes környezet esetén a beszéd fejlődése harmonikusan halad a maga természetes útján. 
Amennyiben a gyermek beszéde hároméves kora után indul meg, a beszédfejlődést  megkésettnek tekinthetjük. Ennek hátterében beszédmozgásbeli ügyetlenség, a beszédhangok hallásbeli megkülönböztetésének, a sorrendbeliség felismerésének nehézsége, de számos egyéb ok is állhat.
Amikor a kisgyermek már beszél, nem biztos, hogy a hangokat azonnal pontosan, helyesen képezi. A hibás artikuláció majd minden hangot érinthet. Ha ez még középső, vagy nagycsoportban is fennáll, pöszeségről beszélünk. A pöszeséget a hibásan ejtett hangok száma szerint osztályozzuk, lehet általános, vagy részleges. A hangok hibás ejtésének: torzításának, cseréjének, kihagyásának oka legtöbbször a beszédszervek mozgásos ügyetlensége, a hallási differenciálóképesség fejletlensége, esetleg a beszédszervek rendellenes fejlődése.
Előfordul, hogy a gyermek beszédének hangszíne tér el az átlagostól. Amikor a hang rekedt, a hangteljesítmény lecsökken, esetleg beszéd közben észrevehető a nyakizmok megfeszülése, a hangképzés folyamata érzékelhetően nem természetes, a beszéd zavarát diszfóniának nevezzük.  Legtöbbször a hang túlerőltetése felelős kialakulásáért.
A beszéd hangszíne akkor is megváltozik, ha az orrhangok ejtése nem helyes, ez az úgynevezett zárt orrhangzósság. Nyílt az orrhangzósság, amikor anatómiai, vagy működési okok miatt a lágyszájpad alkotta zárlat, az orrüreg elválasztása a szájüregtől hiányzik, vagy hiányos, a légáramlat az orrüregbe is behatol, akkor is, amikor erre nincs szükség.  Az orrhangzósság oka lehet szervi, de működéses is.  A kisgyermekek, amikor több mindent és gyorsan szeretnének elmondani, előfordul, hogy túlságosan felgyorsulnak, vagy ellenkezőleg, elakadnak, ismétlik a szavakat, vagy szótagokat.
A beszéd ütemének felgyorsulása, ritmusának rendszertelen váltakozása a hadarás, a beszéd összerendezettségének zavara, a folyamatosság görcsös szaggatottsága a dadogás. A dadogásra jellemző, hogy óvodás korban, valamilyen hirtelen jelentkező testi-lelki hatás következtében alakul   ki Ha a dadogás hosszabb ideig fennáll, akkor a gyermek kedélyében, figyelmében, személyiségében is nyomot hagy. A felmérések szerint az óvodáskorú gyermekek közel 20-25 százaléka csak 6-7 éves koráig beszédhibás. gyermekkori beszédhibák javításával a logopédusok foglalkoznak. Magyarországon az óvodákban és általános iskolákban több mint 2000 szakember foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel.  A szülők számára két könyvet ajánlunk, amelyekből tájékozódhatnak a beszédhibák jellemzőiről és amelyekből tanácsokat kaphatnak:
Montágh Imre: Mondd ki szépen! Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. Budapest, 1987.
Martina Hasselman: Hogy szebben beszéljek… Egmont Kiadó. Budapest, 2001.
A beszédhiba azonban nem csak kisgyermekkori jelenség. A beszéd zavarai a népesség 2-3 %-át egész életben elkísérik. S nagy számban vannak olyan emberek, akiknek valamilyen okból felnőtt korban sérül a beszédkészségük, hangképzésük. A gyermekkor elteltével is fennálló beszédhiba a legtöbb esetben befolyásolja a viselkedést, gondolkodásmódot. Önbizalomhiányt, érzelmi kiegyensúlyozatlanságot, nehezített alkalmazkodóképességet, szorongást és passzivitást von maga után. A felnőtt korú beszédhibások, elsősorban a dadogók, orrhangzósok és hadarók a közvetlenül érzékelhető kifejezésbeli nehézségeket meghaladó mértékű kommunikációs nehézségekkel, kapcsolatteremtési gátlásokkal, pályaválasztási és pályamódosítási gondokkal küzdenek, személyes értékeik kibontakozása, érvényesítése korlátokba ütközik. A beszédhibás egyén  gondjaihoz társul még kommunikációs sajátosságainak és ezáltal személyének megítélése: a beszédhibákkal kapcsolatos felvilágosítás hiánya, és az előítéletek.  Fontos tudni, hogy a beszédhibák javítására felnőtt korban is van lehetőség, s a logopédiai kezelés – beszédhiba típusonként eltérő mértékben ugyan -, de az esetek jelentős részében eredménnyel jár.

Budapesten a Démoszthenész Egyesület tanácsadó irodája fogad felnőtt beszédhibásokat.

www.demoszthenes.hu

Vissza a Cikkekhez